"Költözz el, amint megteheted" - valóban ez a megoldás?
Figyelt kérdés
A kamaszkorban lévő fiatalok gyakran úgy érzik, nem jó a kapcsolatuk a szüleikkel, nem értik meg egymást. Ha tanácsot kérnek, mindig azt kapják, hogy bizony, a szülők szemetek és önzőek, a kamaszok pedig meg nem értett, érett gondolkodású emberek, és hogy amint megtehetik, költözzenek el otthonról. Az senkinek nem jut eszébe, hogy talán nem menekülni kéne a probléma elől, hanem megoldást keresni? Miért lett divat manapság az, hogy ha valami nem tetszik egy tizen-huszonéves fiatalnak, akkor rögtön otthagyja a családot, és elköltözik?
Háát, szerintem azok szokták ezt a drasztikus tanácsot adni (fogadni) akiknél a helyzet tarthatatlan és a kamaszkortól függetlenül
rendezetlen a viszony. Bántalmazás, erőszak, stb.
Akiknél "pusztán" a kamaszkori problémák merülnek fel, ott nincs szó költözésről. Ha mégis, akkor átmenetileg, aztán hanyatt-homlok húznak haza, már, ha szerető légkör fogadja őket.
2010. jan. 6. 10:29
Hasznos számodra ez a válasz?
2/18 anonim válasza:
A szülőknek ez a kényelmesebb megoldás, ennyi. Amíg a gyerek ki nem repül nem értékelik a vele való kapcsolatot.
2010. jan. 6. 10:30
Hasznos számodra ez a válasz?
3/18 anonim válasza:
Erre két példát is tudok.
A hugom 16 éves volt mikor ott hagyta a sulit,dolgozni kezdett,összeköltözött a barátjával.Nem bírták elviselni apánk természetét,meg a fiúé se rajongott.
Én otthon maradtam,hallgattam apámat mindennap védtem a tesómat meg a barátját,persze én kaptam helyettük is,na meg anyukám.Házasságkötés után is ott laktunk,oda született a fiam,persze semmi sem változott.27 éves voltam amikor elköltöztünk,a gyerek érdekében.Nálunk nem volt olyan hogy megbeszélni a gondokat,problémákat.
2010. jan. 6. 10:31
Hasznos számodra ez a válasz?
4/18 anonim válasza:
sok helyen sajnos valósak a problémák: alkoholizmus, rossz körülmények más okból kifolyólag. és igen: van, hogy a gyerek érettebben gondolkodik, mint a szülő. tulajdonképpen egy 16 éves már felnőtt (nem mindegyik, de ennyi idősen már lehet érett egy ember) ilyenkor döbben rá az ember, hogy a szülei, akikre kisgyerekként felnézett, ugyanúgy emberek, ők sem tökéletesek, vannak hibáik. és ezt nehéz megélni. szerintem sokszor ebből (is) adódnak a problémák
2010. jan. 6. 10:40
Hasznos számodra ez a válasz?
5/18 anonim válasza:
Szerintem ez valamilyen szinten menekülés, de van olyan helyzet, amiből csak tényleg a költözéssel lehet kijutni. pl. ahol a szülők alkoholisták, verik a gyereküket, ott változásra nem érdemes várni, megoldás nem fog születni.
2010. jan. 6. 10:44
Hasznos számodra ez a válasz?
6/18 anonim válasza:
nem menekülésnek mondanám...inkább egyfajta felnötté válás...én 19voltam mikor eljöttem otthonrol..anyuval nagyon rossz volt a kapcsolatom..mára már a legjobb anya lánya kapcsolat van köztünk...és nem bántam meg...ennek 2éve
2010. jan. 6. 10:56
Hasznos számodra ez a válasz?
7/18 anonim válasza:
egyébként csak Magyarországon szokás ez a szülőkkel élés sokáig.(jó mondjuk ennek sokszor anyagi vonzata van) külföldön általában 18 éves korukban elköltöznek a fiatalok, és az a ritka ha nem. de a kérdésre válaszolva, sokszor a távolság segít a rossz viszony enyhítésén. amíg otthon laktam sokat vitáztunk a tesómmal, sőt volt hogy már az elviselhetetlenségig elmérgesedett a kapcsolat. amint elköltöztem és ritkábban találkozunk máris megjavult. mondjuk azt korainak tartom ha valaki 15-16 évesen költözik el de 18 körül már simán.
2010. jan. 6. 12:03
Hasznos számodra ez a válasz?
8/18 anonim válasza:
Előbb utóbb kirepül a gyerek.Saját példa:Ha maradtam volna anyuval mára mindenki kész lenne idegileg. Így jobb a kapcsolatunk. Távolról szeretjük egymást.Ha látogatóba megyünk egymáshoz pár napot szépen elvagyunk.
2010. jan. 6. 12:06
Hasznos számodra ez a válasz?
9/18 anonim válasza:
jó kérdés!
jobb természetesen megoldani a problémákat, azonban sokminden magától megoldódik egy költözéssel.
a fiatal esetleg rájön, hogy mégiscsak a szüleinek volt igazuk, és jobb, ha tanul még valamit, mint, hogy rögtön munkába álljon, rájön, hogy semmi keresnivalója amellett a pasi mellett, akiről azt hitte, ő álmai lovagja.
a szülők is felfogják végre, hogy a gyerek nem a tulajdonuk, felnőtt már, engedni kell a maga útján.
2010. jan. 6. 12:09
Hasznos számodra ez a válasz?
10/18 anonim válasza:
Van, amikor tényleg csak ez a megoldás. Nem minden szülővel lehet "megbeszélni" a dolgokat (apám pl. egy nagyon makacs akarnok természetű ember, a legújabb heppje, hogy sajnos nagyot hall, és nem megy orvoshoz vele, mert "nincs semmi baja", de hangosan kell hozzá beszélni, máskülönben nem hallja meg, szóval okosabb akar lenni annál is, akinek a szakmájához nem ért...)
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: