21 évesen lassan családot alapítani. Vélemény?

Én 22 éves vagyok,de egyszerűen a gondolatától is rettegek,de nem is akarok még.Nem hogy megfelelő párom nincsen a családalapításhoz.De szakmám sincs.Érettségim van és kisebb,időszakos munkák mellett nem tudok tanfolyamra gyűjteni.Én család előtt karriert szeretnék.Házi asszony sosem leszek.Addig maradok a gyerekkel amíg szükséges utána dolgozok.

Szeretnék családot,de vhogy a karrier most még nekem fontosabb!

Ez persze csak egy vélemény.

Nekem korai lenne most a családalapítás még ha a párom és anyagi hátterem is lenne a dologhoz,várnék vele.Inkább tanulnék,dolgoznák,buliznék,kiélném magam.Ha ott a gyerek akkor eléggé le leszel kötve.

Katona, szóval tényleg sokat lesz távol, és te meg egyedül maradsz a gyerekkel. Hány és hány nőt hallani panaszkodni arról, hogy a férjük havonta jár haza, hogy nincs kihez beszélniük, hogy nincs, aki megérintse őket. Bele kellene gondolnod ebbe. Bírnád-e a hiányát függetlenül attól, hogy jól keres? El bírod-e viselni, hogy a gyereket esetleg minden találkozás alkalmával újra be kell mutatni az apjának? Merthogy nyilván mennie kell majd missziókra.

Szóval a helyzetedben az tűnik nekem a legkevésbé rémisztőnek, hogy egy olyan valami van a hasadban, ami "nem te" vagy...

#7 Sógorom is katona és minden nap otthon alszik.

Kérdező, ezt neked kell tudni. Minden embernek más a természete, az igénye. Ha te úgy érzed menni fog, akkor menni is fog.

Sokat használod a "lassan" szót. Miért félsz ennyirre az öregedéstől? Ki nyomatja neked folyton azt, hogy "már ezt vagy azt kéne" csinálnod (szerinte)?

Szerintem ebben a korban nagyon korai a házasság és a gyerek is, de ezt te tudod, Minden ember más. Van, aki 22 évesen pontosan tudja, hogy mit akar, van, aki csak később érik. Sok boldogságot! :)