Most ezzel mit kezdjek?

Húh elég nehéz lehet neked... Az én anyummal is voltak/vannak problémák, de ennyire azért nem durva bár ő is utál takarítani és mindig velünk ordított, h csináljuk meg. Nálunk az volt a megoldás,h 19 éves koromban elköltöztem otthonról. Azóta ő is máshogy látja a dolgokat, jobb a kapcsolatunk is, de sajna a régi, rossz szokásai megmaradtak... Nem tudnál vele beszélgetni? Ne mondd meg nyíltan,h mik a bajaid vele, (pl a wc-s esett) de nyugodtan kedvesen beszélj vele, hangsúlyozd, h mennyire szereted... Beszéld meg vele, hogy mi lenne, ha beosztanátok a házimunkát, hogy ne kelljen egy valakinek beleszakadni stb. Hát a csámcsogás... Sajna az még nehezebb ügy, mert lehet, h megsértődne, ha előhoznád a témát...

De azért minden jót kívánok, remélem sikerülni fog!!!!

15:54 a 18adik életévvel nem fog semmi varázsütésre megoldódni... Nagyon elegem van már az oylan válaszokbólamik azt tanácsolják, hogy várj amíg 18 leszel és menj világgá.

Érdekes... betöltöttem a 18at és mégse lett varázsütésre lakásom, munkám, önálló életem. Még érettségim sincs! Diákmunkából, amit suli mellett vállal az ember még lakbérre sem telik, nem hogy egyen is az ember. Márpedig továbbtanulni muszáj! Különben soha nem lesz rendes munkád.

Kérdező, nehogy halgass erre a könnyelmű, ostoba tanácsra! Az intenet másik végéről, könnyű így osztogatni az ész. Valószíbűleg a válaszadó soha nem tenné azt amit tanácsolt...

Anyukád csúnyán elhagyta magát, valószínűleg nem látja értelmét, hogy adjon magára, mert nincs egy férfi akinek tetszeni akarna. Valahogy ki kéne szakítani a szürke hétköznapokból, visszahozni az igényességét.

Esetleg elvihetnéte valahova a nőváéreddel, vaami kiöltözősebb helyre, szórakozni. Aztán mikor felvidült ketten leültök és beszéltek a fejével. Meggyőzitek, hogy ez így nem mehet tovább, aztán szépen kitakarítotok, és megígértetitek vele, hogy iylen szép rend lesz mindig.

A jókedvű lesz és látja, hogy emnnyivel jobb tisztaságban ékni, akkor talán új erőre kap.