Túl sokat várok a férjemtől?

Még csak másfél éve vagyunk házasok, 16 hónapos a kislányunk. Probléma sajnos már régóta van köztünk. A férjem szüleinél laktunk, anyós mident megtett, hogy szétmenjünk. NAgyon besokalltam, mert már a lányomat is bántotta, elköltöztem. A sok stressz miatt kórházba kerültem (szivbetegség), igy jobbnak láttuk, ha visszaköltözöm. Vettünk egy házat, anyós nélkül azt hittem minden jó lesz. 3 hónapja élünk külön, tévedtem. :( A férjem szinte semmiben nem segit. Egyetemre járok, vizsgaidőszak van, megkérem néha, hogy vigyázzon a kislányunkra, meg is igéri, de mikor vigyázni kellene rá, valahogy mindig elmarad. Minden nep 2kor kelek, és már kezdek kikészülni. Mondtam neki, hogy vegyünk fel egy bébiszittert heti 2 napra, nekem már az is nagy segitség lenne. Ő nem akarja, merthogy én ilyenekre szórnám a pénzt. Miota házasok vagyunk SEHOl nem voltunk, se egy kirándulás, vacsora, közös program. Azt mondja nem vágyik rá. 32 éves, én 23. Névnapok, szülinapok, évfordulok folyamatrosan elmaradnak. Hogy értessem meg vele, hogy többre vágyom, hogy ez nekem kevés? Szeretem a férjemet, de mikor ilyenekről beszélek neki, teljesen más lesz, támadásként értékeli. pl. multkor egy nagyon nehéz vizsga előtti nap megkértem, hogy ő fürdesse meg és fektesse le a kislányunkat, had tanuljak. Megcsinálta. Viszont másnap elhiresztelet az egész faluban, hogy én nem vagyok anyának veló, mert nem vagyok képes még a gyereket megfürdetni sem. NAgyon rosszul esett, hisz épp azért tanulok, hogy nekik is jobb legyen, többet lehessek késöbb velük, ne kelljen 3 müszakban dolgoznom. Tanástalan vagyok és elkeseredett.