Két különböző nemzetiségű pár, hogyan oldotta meg a névválasztást?

A vezetéknevünk az édesapja családi neve lett (ebből is nálunk már lehet következtetni a nemzetiségre, az apuka országára). Én is felvettem az ő nevét, kötőjeles meg -né verziók nagyon röhejesek lettek volna, így viszont egészen jó lett.

Abban állapodtunk meg gyermekvállalás előtt, hogy a gyermekeinknek 2 keresztneve lesz, ha kislány, akkor az általam választott név lesz az első, az apuka neve a második helyen, ha kisfiú, akkor az apuka által választott név az első helyen, az enyém a másodikon.

Kisfiunk lett. Mindkét keresztneve 5-5 betű (3 mássalhangzó, közte 2 magánhangzó, nincs torlódás)- arra figyeltünk, hogy:

- kiejteni jól lehessen (dupla betűk, magyar ékezetes betűk ezzel kizárva)

- leírni is úgy kelljen, mint kiejteni

- mindkét országban ismert legyen legalább az egyik név

- a kisfiam első (apukájától kapott) keresztneve egyébként nemcsak az apa nemzetiségét tükrözi, hanem a családjában is egy szokásos, hagyományos név

...az első keresztnév nincs az engedélyezett fiú utónevek között, de nemzetközlileg elismert, ismert, normális írású-kiejtésű név (olyannyira, hogy pl. névre programozható beszélő-tanuló kutya szoftverében is benne van, pedig NEM angolszász név)- így ez nálunk egy plusz kör volt a konzulátuson és az anyakönyvi hivatalban :)

Erre én is kíváncsi vagyok. Nálunk úgy van tervben, hogy mindenki a saját országából való nevet választ -persze a másiknak van beleszólása- és amelyik országban élünk az lesz a pici első neve, a másik pedig a középső.

De azt is el tudom képzelni, hogy 1-1 országban van ugyanaz a név, más kiejtéssel és írásmóddal és így adnak nevet.

A férjem külföldi, és az ő országában élünk.

Én úgy voltam vele, ha már itt élünk, akkor legyen itteni a keresztneve is, hogy ne kelljen mindig magyarázkodnia a neve miatt. (Igen, ez magyar név, mert az anyukám magyar, bla bla.)

De azt sem akartam, hogy Magyarországon is sokat kelljen magyarázkodnia, így olyan nevet választottunk, ami mindkét nyelvben létezik. (Annyi a különbség, hogy az egyik nyelvben i-vel van, a másikban y-nal.)

Hülyeségnek tartom, hogy sokan a gyerek nevén keresztül akarják kifejezni a gyerek kettős nemzetiségét.