Miért lepődik meg mindenki azon, hogy az esküvőig anyóséknál lakunk?

Nekem is elég nevetségesnek tűnik.

Én nem tudnám elképzelni, hogy így éljünk. Anyósék házában, miközben ők a szomszéd szobában tévéznek, még egy tisztességeset szexelni se lehet. De ez egyéni igények és szokás dolga, ha eddig is így éltetek, akkor lehet jó.

Elsőre nekem is különösnek tűnt, másodszori átolvasásra inkább tetszik. Nektek legalább van miért várni az esküvőt, a többi pár gyakorlatilag ugyanúgy él előtte meg utána.

Mikor eldöntöttük, hogy együtt akarjuk folytatni, akkor 4 hónapig laktunk felváltva anyósoméknál és a szüleimnél. Aztán vettünk egy lakást, ami szinte lakhatatlan volt. De már annyira be voltunk zsongva a közös élet miatt, hogy az egyik szobát lakhatóvá tettük, és be is költöztünk. Aztán szép apránként a többi része is elkészült. Igaz, még 2 hétig jártunk az ősökhöz fürdeni, de akkor sem ott laktunk. Az a 4 hónap szörnyű volt, mert már félig önálló életünk volt, de mégsem éltünk külön. Nem egészséges dolog a szülőkkel egy háztartásban élni...habár, én annak ellenére, hogy mind a saját szüleimet, mind a párom szüleit imádom, én azt vallom, hogy egy utcában lakni sem túl jó ötlet. Legalább 4-5 utcányi távolság az ideális.