Összeköltözésünk óta nem hívtuk meg a párom családját, elég tolakodóak. Mit csináljak?
Nagyon rossz kapcsolatunk van velük. Én évente egyszer-kétszer megyek át hozzájuk, párom azért néhány havonta hazaugrik.
Nagyon zavar, hogy mindig direktbe be szeretnének hozzánk jönni, ha már résnyire kinyitom a kaput egy szempillantás alatt bent is vannak. A házban még nem voltak. Hétvégén megyünk át hozzájuk és már most félek, hogy amikor hazahoznak (erősködni fogoknak, hogy hazahozhassanak) nekünk szegezik a kérdést, hogy be sem engedtek?
Mit lehet erre mondani? Valóban nem látom őket szívesen, de mégiscsak a párom a családja. Szorítsam össze a fogam? Miért kell így viselkdeni?
Valószínűleg megvan az a nyomós oka a kérdezőnek, amiért nem szívesen hívja be a párja családját a házba és nem látja őket szívesen. Nem gondolom, hogy az okhoz közünk van. Nyilvánvaló, hogy nem egyszerű esetek, leírása alapján az ő és párja kapcsolata is rossz velük.
Az nagyon kemény ellenállást váltana ki belőlem is, ha az "engedélyem nélkül" egy résnyire nyitott kapun át is benyomulnának. Azt hiszem, nagyon nem tűrném szó nélkül.
Szerintem intelligensen, nyugodt, de határozott hangon vissza kell utasítani a "hazaviszünk" felajánlásokat. Magyarázat nélkül. Rossz viszony esetén nem szükséges magyarázkodni.
Azt is határozottan, ellevetést nem tűrően, de mégis nyugodtan meg kell nekik mondani, hogy nektek az a felállás, hogy ti mentek el időről-időre meglátogatni őket, elég, elégedjenek meg ők is ezzel, mert részetekről több a kialakult viszonyra tekintettel nem várható, tessék megérteni, hogy a házunkba nem jöhetnek. És ezt sem szintén nem kell túlmagyarázni. Ha erősködnek, akkor ismételgetsd a magad pár mondatát unos-untalan, amíg meg nem értik.
Hasonló helyzetben ezt tenném.
Az "Illik tudni" című illemtankönyv szerint családtagnak nem kell előre bejelentkezni, ha látogatóba jön.
Nekem húgomék csináltak régen úgy, hogy csak felcsöngettek és jöttek. Aztán sokszor nem találtak otthon.
Akkor átállottak arra, hogy előtte ideszólnak, hogy ekkor-akkor megyünk.
Mostanában nem is nagyon jönnek, megvárják, hogy hívjam őket.
Az első két forma szerintem elég tapintatlan, ha családtag, ha nem. (Hozzáteszem még azt is, hogy nagyon jóban vagyunk a húgival, ezzel nincs semmi probléma.)
De miért is tapintatlan? Mert nem kérdés, hanem kijelentés. Ilyen felhangja van: ~"Megyünk oszt kész. Ha jó, ha nem jó."
Szerintem sokkal jobb forma a kérdés. (Ma már mindenkinek van mobilja, nem úgy mint a 80-as években, amikor az ominózus illemtankönyvet írták.)
"Szia. Most végeztem. Otthon vagy? Fél óra múlva ÁTMEHETEK? Vagy gyere át te."
Valahogy ilyen irányba kellene terelni a dolgokat. Nem tudom, hogyan.
Szerintem esetedben ne félj az átmenésüktől. Sőt te hívd be őket pár percre. Előtte beszéld meg a pároddal, hogy igen rövid idő múlva küldje haza őket.
Egy kapcsolatban elvileg mindenkinek a saját családját kellene kezelnie. Kommunikáció! "Figyi, idejöhetnek, akármilyen is a kapcsolatom velük, de te gondoskodj róla, hogy idejében hazamenjenek."
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!