Utálom a férjem gyerekét, mit tegyek ez ellen?
Férjemnek van egy 8 éves lánya az előző házasságából, illetve van egy közös, 4 éves kisfiunk is.
Eddig semmi gondom sem volt a lányával, mindig is nehéz eset volt, de eddig szerettem, vagy legalábbis azt hittem, hogy szeretem.
Kb két hónapja kezdődött az, hogy egyszerűen nem tudom elviselni a kislány jelenlétét, gyomoridegem van már a tudattól is, hogy megint itt lesz a hétvégén. És az a legdurvább, hogy ez az ellenérzés egyik pillanatról a másikra jött nálam, minden előzmény nélkül.
Igyekszem tartani magam és nem éreztetni a gyerekkel, de félek hogy ez egyre nehezebben fog menni. Tisztában vagyok vele, hogy a gyerek semmiről sem tehet, és hogy a hiba bennem van, de nem tudom kezelni a helyzetet.
Megőrülök attól, hogy állandóan kérdezget, hogy úgy eszik mint egy kismalac, hogy állandóan vele kell foglalkozni, hogy mindenért nyüszít, hogy nem tud egyedül fürdeni, hogy nekem kell mosnom rá, hogy állandóan rajtunk lóg, hogy terrorizálja az öccsét, hogy állandóan belekotyog a felnőttek beszélgetésébe, stb.
Pedig nem kifejezetten rossz gyerek, kicsit elevenebb az átlagnál meg akaratosabb, de nagyon nagy probléma azért nincs vele. És nem értem, miért alakult ki nálam így hirtelen ez az óriási ellenszenv, amikor eddig nem volt.
Mit tegyek, hogy változzon a helyzet? Pszichológus, terápia, vagy mit javasoltok? Annyira szégyellem magam, amiért így érzek, de képtelen vagyok önerőből változtatni rajta.
Az is lehet, hogy nem tudsz vele jelenleg mit kezdeni, ezért jött az érzés. Én a saját fiaimmal is úgy voltam 8-9 éves koruk körül, hogy nem tudtam és ezt tényleg így értsd nem tudtam velük mit kezdeni.
Ez a már nem vagyok kicsi, de még nagyon nem vagyok nagy. Persze én imádtam a fiaimat, de alig vártam hogy ez a korszak véget érjen.
Keress szerethetőt a kislányba. Ne onnan közelítsd meg, hogy a férjed gyereke az előző házasságból, hanem onnan, hogy a saját gyereked testvére. S mint ilyen, ha nem fogadod el, a saját gyerekednek teszel rosszat.
Talán így könnyebben tolerálható. Amúgy két kamaszt nevelek, de a 8 évesek tényleg idegesítőek tudnak lenni :)
Hát nem is tudom, nehéz helyzet! Nekem az ugrott be, hogy esetleg segítséget kérhetnél tőle, hogy megszeresd. Konkrétan, bevonhatnád a házimunkába vagy beszélgetni vele... Biztos vannak szerethető tulajdonságai, csak hagyni kellene, hogy ezeket csillogtathassa. Te meg próbálj ezekre összpontosítani. Talán érzi rajtad az elutasítást, ez görcsössé teszi őt és ezért idegesítő a viselkedése. Az, hogy zavar, hogy mosni kell rá, azt neked kell helyre tenned! Gondolj bele, ha a te gyerekedet nevelő apa nevelné, és így érezne, milyen piszok rosszul esne neked is meg a gyerkőcnek is.
Talán hasonlítani kezd egyre inkább a kislány az anyjára, és ezért van az ellenszenved. Ezt is neked kell helyre tenni.
Andusch82
Akkor ezt mond azoknak is akiknek nem lehet gyereke és örökbe fogadnak.
Fėrjedre vagy fėltėkeny ,mikor játszanak es együttlėtüknek örülnek?
Ezmiatt van TAlan?
Mikor ezek AZ ėrzėsek jönnek kėnyszeritsd magad AZ ö helyėbe kėpzelni.
Ö nem tehet róla,hogy csak ez AZ egy apja van.
Neki milyen szar lehet.
Ö KI van szolgáltatva es rad utava.
A kislany elobb volt a ferjednek mint te.
Lehet, 4 ev mulva a kisfiad is ugyan ilyen lesz. Akkor mi lesz? Majd 3-ik feleseg fogja utalni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!