Elvált anyukák, hogyan vagytok képesek NEM az apja ellen hangolni a gyereket?
Válunk a férjemmel. Amíg kórházban voltam, összejött egy 18 éves gyakornokkal, akivel azóta lángol a szerelem. Ez nem is lenne "baj", de azóta a gyereket is lesz.rja. A gyerek pedig nekem sír, nekem mondja reménykedve hogy majd legközelebb jön apa, tőlem kérdezi hogy ugye ma ő jön érte oviba, nekem kell valamit mondani neki, hogy hol van az apja és miért nincs vele.
És már baromira nem tudok terelni. Ma is ebédnél kérdezte apát és már nagyon a nyelvemen volt, hogy "az új barátnője fontosabb neki mint te".
Ti hogy csináljátok? Mit mondtok a gyereknek?
(Nem akadályozom a láthatást, anyósomhoz is viszem a gyereket de oda se megy a férjem)
Eleinte nekem is nehéz volt, de igyekszem kikerülni a válaszokat és mostmár fel sem tűnik, ha hárítok, bár szerencsére nekünk jobb helyzetünk van, az apja azóta is látogatja a lányát rendszeresen. Általában, ha valamit megbeszélünk az úgy van.
Simán elkönyveltem fejben, hogy az én sérelmeim nem hathatnak ki a lányom kapcsolatára az apjával. Az én nyűgöm az enyém és ennek nem ő kell, hogy megigya a levét. Nekem rengeteget segített egy barátnőm, aki dajka egy bölcsödében, mind feldogozni azt, hogy megcsaltak és elhagytak, mind a gyerek körül, hogy ne töltsem egyedül a legnehezebb napjaimat, amíg apuka már vígan él egy másik nővel. Aztán egy időre hazaköltöztem a szüleimhez, ez szintén sokat dobott a lelkemen. Ha egyedül lettem volna még mindig a sebeimet nyalogatnám szerintem, ami nem jó a gyereknek sem. Mára felálltam és megtanultam elfogadni/kezelni a helyzetet, illetve a már rég meghozott döntésemet, hogy ez a gyerekünkre nem fog kihatni, így tudom csak igazán betartani.
Sosem mondok neki olyat, hogy apu rossz, még ha én tudom is, hogy azért nem megy érte az oviba, mert a barátnőjével falják egymást valahol. Apu most nem ér rá, kész.
Ha teljesen eltűnik az életéből, akkor hívd fel apukát és meséld el neki, hogy a gyerek hiányolja, találja ki ő, hogy mit mondjon neki hol van, egyáltalán szándékozik-e még résztvenni az életében, mert ez így nem tartható!
A ferjed egy tusko.
En meg nem vagyok anya, de apäm is ezt müvelte.
Egy 5 km-rel messzebb faluban lakott, ennek ellenere 14 evig nem lättam a pofäjät.Anyäm nem hangolta ellenem, en megtapasztaltam hogy milyen is valojäban.
Soha nem jött minket lätogatni(van meg 2 bätyjäm).
Szerintem mondd meg bätran a gyerekednek, hogy az apja miert nem megy.Ha egy kicsit nagyobb lesz, be fogja lätni ö is hogy milyen szar alak.
Nálunk is hasonló a szitu,annyi különbséggel,hogy az új párja korban hozzá illiő és együtt léptek le külföldre. Így kb 3-4 havonta látogatja a lányát, aki most 4 éves.
A kicsi nagyon rosszul viseli, mindig emlegeti,hiányolja (ami persze ilyenkor természetes). Próbálok valami "okosat" válaszolni, pl apa dolgozik, nem sokára jön hozzád vagy apának most valami fontos dolga van.
Nálunksajnos már odáig fajult a helyzet, hogy a kicsi már telefonon sem akar beszélni az apjával, mert tudja,hogy olyankor neki rossz, mert még jobban hiányzik.
Szerintem az exed nagyon éretlen az apasághoz, ráadásul egy olyan hölggyel jött össze,aki szintén elég komolytalan lehet ezekhez a dolgokhoz. Az új férjem is "hozott magával" két lányt, de soha nem hagynám, hogy hanyagolja öket. Sem értünk, sem más miatt.
Kitartást Neked!
Én azért szépen, lassan beadagolnám neki, hogy miért nem jön, a Drága Apuka. Persze,nem szidnám, sőt nem is az lenne a cél, hogy ellene fordítsam de attól még szerintem tudnia kell az igazságot. Nem hülye a gyerek, egyébként sem...
(Amúgy átérzem a helyzetet.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!