Szerintetek is én vagyok a hibás?

Tudni kell, hogy a párom és köztem van 16év korkülönbség. Én 21/L. Az utóbbi héten nagyon fájt a fogam és elég hisztis voltam, amit rajta vezetettem le. Bocsánatot kértem, elismertem, hogy egy nagy barom vagyok. Szerda óta a szüleimnél vagyok itthon, ő pedig reggel végzett a melóval. Felhívtam, erre leoltott, hogy még dolgozik, és egyébként is tudnom kéne. Rendben, ez az én hibám, nem figyeltem, mikor végez. Megígérte, hogy este beszélünk msn-en, erre felhívom és ő alszik. Megkérdeztem, hogy mikor szándékozott felkelni és szólni, hogy betegen ne várakozzak tovább, menjek pihenni. Erre azt mondta, hogy ne rajta töltsem ki a dühömet, meg miért nem tudom megérteni, hogy fáradt (15órakkor feküdt le aludni). Ha én vagyok fáradt az nem érdekli (kötelező a "házas élet", mert megsértődik) és rámvágta a telefont. Előtte hozzátette, hogy akkor menjünk szét...

Érdekes, tegnap még így szeretett, meg úgy most meg hirtelen én vagyok a "szakítás" oka. Mondtam neki, hogy rendben van, adja vissza a kulcsomat hétfőn és nem kell, hogy hazakísérjen (az egyetem miatt 180km-re lakok a szüleimtől). Lecsapta. Azóta nem veszi fel, pedig csak az időpontot szerettem volna vele közölni, hogy mikor adja oda a kulcsot.

Nagyon szeretem, de kértem többször, hogy ne tegye le a telefont ha velem beszél (én sem szoktam), és ez volt az uccsó csepp a pohárban.

Szerintetek túl reagálom? Több mint 2 éve vagyunk együtt, abból durván 1éve együtt élünk. De szerintem ez így nem oké...