Ha korai családalapításról van szó (21-23 évesen), miért jöttök mindig az egyetemmel, meg a bulizással?

"pont arról beszélek, hogy házasság, gyerek mellett is "ki lehet élni" magadat"

Persze csak az nem ugyan olyan, amikor két 20 éves világnak indul vagy 2 hét keresés után találnak egy megfelelő baba barát szállodát és imádkoznak, hogy ne üvöltse végig a gyerek az utat, tudjon aludni idegen helyen. Azért baromira nem ugyan az a két helyzet.

23 éves vagyok. Tavaly végeztem főiskolán. Most dolgozok. Párom is dolgozik. Már régen együtt vagyunk. Van saját lakásunk, tehermentes.

Ergó minden adott elvileg a családalapításra.

Viszont..nekem eszem ágában sincs még gyereket szülni, férjhez menni. Szerencsére páromnak sem. Egyszerűen én még élni, bulizni akarok. Ami egy gyerek mellett igencsak korlátozott lenne. Egyenlőre még a pénzünket magunkra szeretnénk költeni,lakásra, kocsira, hétvégente még haverokkal akarunk bulizni.. még bőven sokáig. Ráadásul képtelen lennék még most itthon gyereket nevelni. Majd minimum 5 év múlva lesz ez tervben. Pedig én is 15 éves korom óta eléggé benne vagyok a bulizós életben, de én még nem érzem úgy hogy kiéltem volna magam, hiába csináltam meg sok hülyeséget. Gondolom sokan vannak vele így.

Másrészt ismerősöknél, plusz hallásból is tudok sok olyat, aki 21-22-23 évesen családot alapított,gyereket vállalt. 90%-uk nem sokáig tartott. Aztán a lány marad egyedül álló anyuka, apuka meg vagy fizet vagy nem, vagy érdekli a gyerek vagy nem. Persze ez megeshet 30 évesen is. De amit én látok, hogy a fiatalok (20-on évesek) körében ez sokkal gyakoribb. Nyilván mégsem álltak/nak készen egy családra. Ezért is jönnek sokan olyanokkal, hogy tanulj, bulizz, élj. Ami valahol meg is érthető.

Mert nem akar 40 évesen majd a 20 éves gyerekével együtt táncolni a diszkóban:)

Mindennek megvan az ideje, 21-23 évesen, tanulás, képzés, munka, élni (nem egyenlő azzal, hogy bedrogozva szexelsz mindenkivel, bár mindenki azt hiszi ezt jelenti), hanem kettesben lenni a pároddal, barátokkal. Ja persze utána is lehet, ha le tudsz akasztani egy nagymamát/bébiszittert!

Azért mert mi már tudjuk, hogy mennyire gyerekek voltunk 21 évesen.. Én csak 27 vagyok, de már mist is latom, úgy hogy 22 évesen költöztem össze a férjemel.

De mindennek megvan a maga ideje.

Egy tinikapcsolat más, mint egy 20-onéves korban a kapcsolat.

205 év körül pedig 1-2 éves kapcsolatba meg nem nagyon ildomos gyereket vállani, hiszen kell a felnőtt élettapasztalat (nem a kiélés, hanem a tapasztalat)

Viszont a szakiskolásoknak, akik nem mentek egyetem és 23 évesen megvan a munkaviszonyuk és elkezdték az eletüket, azoknak azt mondom hajtá, ha úgy érzik, de 21 évesen szakiskolát végezve is kpelenség, ogy meglegyen a hattér. Nem csak az anyagi, hanem az érzelmi bizonság.

Azzal sem értek egyet, hogy 30 felett akarnak manapság szülni a nők..

De létezik a kettő közt ideális idő.

Természetesen a gyerrekkel is lehet "élni" de az nem ugyanaz mint nélküle, kell mindkettő, meg kell élni mindkettőt, aki pedig túl haar vallal gyereket, annak csak a egyikre lesz lehetősége.

Hangsúlyozom, nem a bulizásra, mint állando reszegeskedése gondolok, vagy a szexpartnerek váltogatasára...

Kah és azt viszont konkerprétan elítélem, hogy ha valakit a szülei 14 évesen bulizniengednek, vagy olyan nevelést kapott hogy szexelget...

Akkor mg jőcskán gyeerek a gyerek..

Ráér pár évet, legyen érzelmileg is ejlett ezekhez a dolgokhoz