Mit tegyek, ha semmit sem tudok a lányom barátjáról?
Az első fiúját, aki nagyon rendes volt, e miatt a srác miatt hagyta el, most már két éve vannak együtt. (A lány 18, a fiú 20 éves). Azt látom, hogy a lányom nagyon ragaszkodik hozzá, és amikor itt van, akkor a fiú is a lányomhoz, de az a gondom, hogy csupa titok a srác. Tudom róla, hogy mit tanul, hogy minek készül, tudom, hogy az anyjával él, és hogy nem az a tipikus mai divatkölyök, hanem udvarias, elég lovagias. Viszont semmi többet. Sokszor ígérte a lányomnak, hogy jön aznap vagy a hétvégén, de gyakran nem jött, és a telefont se vette fel. Egyszer meg volt beszélve, hogy nálunk tölti a húsvétot, de nem jött, nem is szólt, ez a családra is kihatott, nagy család vagyunk, és mindenki részéről kellemetlen volt a dolog. Volt, hogy napokig nem jelentkezett, a férjem elment a lakásukhoz is, és nem nyitottak ajtót, és később se beszéltek róla. Az anyjával még nem is találkoztam, és a lányom is csak egyszer.
Nagyon sokszor sírt miatta, aztán mikor később rákérdeztem, nagyban hallgatott, nem tudtam meg soha, épp miért nem vette fel a telefont vagy miért nem jött. Többször előfordult, hogy a lányom támadóan reagált, mikor megkérdőjeleztem a kapcsolatukat. Úgy védi, mint egy anyatigris a kölykét, bennem viszont csupa bizonytalanság van, mert nem tudom, hogy rá merjem-e bízni hosszútávon egy olyan fiúra a lányom, akit nem ismerek.
Próbáltam sokszor beszélni velük, hogy ez így nem mehet tovább, de csak ellenállást kaptam, nem megnyugtatást, egyikük se akar beszélni semmiről. Féltem a lányomat, hogy csak vak szerelem ez, és valami rosszba viszi őt, ha együtt maradnak.
Ki segíthetne, vagy fogadjam el, hogy boldog mellette, fogadjam el, hogy őt választotta, és éljek hátralévő életemben bizonytalanságban, hogy mikor töri össze?
Egy aggódó anya
válasza:Nekem még az jutott eszembe, hogy ha ennyire szeretnéd megismerni a fiút és a családját (2 év után nem is értem, hogy eddig miért nem került rá sor...), akkor legközelebb, amikor a fiú nálatok van, akkor kb. ezt mondanám neki:
"3 hét múlva biztosan jó idő lesz, szeretnék egy vidám hangulatú ebédet vagy délutánt eltölteni veletek, akár a kertbe is szervezhetjük. X (fiú neve) szeretettel várunk téged és a szüleidet is. Látom, hogy komolyan veszitek egymást a lányommal, szívesen látunk benneteket, nekünk is jó lenne megismerkedni és beszélgetni egy kicsit. A férjem is nagyon várja már ezt az alkalmat.
Tolmácsold kérlek ezt a szüleidnek és szívesen megbeszélem velük a részleteket, megtennéd, hogy megadod a számomat nekik, illetve jeleznéd, hogy fogom őket keresni emiatt telefonon?
Arra is számoítok majd, hogy segítesz nekem abban, hogy mik a szüleid kedvenc ételei vagy milyen süteményt szeretnek- örülnék, ha közelebb kerülnénk egymáshoz és szerintem ez az ebéd egy jó alkalom lenne erre. Mit gondolsz?"
Nyiss azért te is a fiú és a családja felé, aztán ha ezek után sem vevő erre, ha meg meri tenni, hogy nem jönnek el családostól, akkor majd ráérsz azon gondolkodni, hogy milyen titkos dolgai vannak. Minél inkább bevonod a segítésbe (akár bevásárlás, mik a szülők kedvencei, telefonszámcsere stb.)- annál inkább érzi majd, hogy nem nagyon bújhat ki ezelől.
Ha valóban egy intelligens, normális fiúrúl van szó, akkor inkább örülni fog a lehetőségnek.
Sőt, ha elmennek, akkor azért általában illik pár hét múlva viszonozni is a vendéglátást, így máris választ kapsz a kérdéseidre és ti is meglátogathatjátok őket.
Én 2 év után már eleve azt is furcsának tartanám, hogy a fiatalok mindig csak nálunk vannak és a másik szülőpárhoz sosem mennek. Esetleg finoman, kedvesen erre is rá lehet kérdezni, hogy vajon ennek mi lehet az oka.
Minden jót.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!