Ti hagynátok az egészet?

15 évesen összejöttem a barátommal, most 20-21 évesek vagyunk. Kb 7 hónapja költöztünk össze, vagyis én költöztem hozzájuk.

Észrevettem,hogy nincs minden rendben már, tegnap ki is fakadt belőle minden. Elmondta,hogy ő még nem is állt készen az összeköltözésre, sokkal jobb volt,mikor csak találkoztunk, így elmúlt a varázs, mert minden nap lát.

Szeretne egyedül élni, úgy,hogy nem tartozik felelősséggel,nem kell alkalmazkodnia hozzám, azt csinál amit akar, ha egyedül van..

Elvileg még szeret, bár már nem szerelemből. Olyanokat mondott,hogy ő várta azt az érzést, amikor megkéri majd a kezem, magától..és nem "beleerőltetem" egy együttélésbe.

Szeretné, ha elmennék haza és egyedül lehetne, bár még csak 20-as évei elején van, de így úgy érzi magát, mintha házasok lennénk.. nem tudom,hogy 20 évesen normális-e a kapuzárási pánik..

Mit tennétek? Menjek és hagyjam az egészet? Felejtsem ezt a sok időt, majd keres, ha még kellek neki?

Segítsetek :( Tegnap óta csak sírok.