Mi alapján döntsek abban, hogy itthon vállaljam a gyereket, vagy külföldön, mindkét esetben egyedül?

a gyerek apja valahol annyi szerepet játszik, mint majdnem pl egy bnő az életemben.

néha beszélgetünk, elvagyunk, de anyagilag, meg úgy igazán nem lehet rá számítani.

összesítve:

jelenleg itthon albérletben vagyok, ahogy kint is lennék, magányosnak azért érzem magam, mert amennyit a bnőkkel vagyok/találkozok, azt valahol nem érzem elég színes életnek, sokkal több "pezsgésre" lenne szükségem, szóval majdnem úgy élek mint a saját mamám, tv és ennyi, tegnap pl takarításnál megtaláltam a mosógép papírjait, így mosógépet tanultam karbantartani, kínomban mert valahogy le kellett kötnöm magam, hogy ne őrüljek bele.

ugyanez van kint is. ott is van pár ismerősöm, néha összejárunk beszélgetni, vacsorázni, vagy főzögetni, vagy sétálni, de nekem ott is ezek is valahol olyan tatás dolgok.

szóval amíg volt párom előtte barátom, velük zajlott az élet, mentünk szórakozni is, meg tópartokra, rengeteget éjszakáztunk, majdhogynem ki voltam merülve, nos e nélkül valahogy nem érzem, hogy élnék.

de bele van számolva, hogy ha jön a baba, gyerek mellett sem igen lesz időm, valahol lelki roncs leszek, de a baba szeretete és az öröm tuti feledtetni fogja egy darabig biztos.hu nagyon várom már :) de amíg nem fix semmi, magyarán azt sem tudom mit akarok, nem hogy azt, mi lesz, addig örülök, ha nem lesz koraszülött. azzal nagyon meg lennék lőve.

röviden ennyi. tudnom kellene mi alapján döntsek, legalább azt tudnám mi lenne jobb, vagy csak annyit mit akarok, vagy miben látok rációt, jelenleg csak szürke köd van a szemem előtt :(