Kínos helyzetbe hozott a férjem. Vagy csak én gondolom így?
1 órája jöttünk haza az ügyeletről.
Előzmény: A férjem a garázsban dolgozott, ahol jelenleg van egy halom nagy fémlemezek egy munka miatt. Én délután lementem a garázsba, és azt mondtam neki, hogy 20 évvel ezelőtt nem a kocsit szereli, hanem letépte volna a bugyimat és..hát..szexeltünk volna. A férjem erre úgy reagált, hogy ő most is letépi a bugyimat.. és már jött is felém..El is kezdtünk huncutkodni, de a bugyim nem szakadt úgy ahogy kellett volna, és ahogy erőlködött, hogy tényleg eltépje, a keze valahogy kicsúszott, elveszítve az egyensúlyát nagy lendülettel a fémlemez élére csapódott a tenyere. Azonnal mély sebet vágott az tenyere élén, és a kézfején. Így elmentünk az ügyeletre. Míg én a kartonozóban kértem a férjem kartonját, addig őt már be is vitték a rendelőbe. Mondta a nővér, hogy nyugodtan menjen be, és vigyem be a kartont. Bementem, és hallottam, hogy a férjem lelkesen meséli, sebvarrás közben, hogy csak a bugyimat akarta letépni, de hát ugye ma már jobban megvarrják mint 20 éve.. A doki és az asszisztens hangosan kacagtak, főleg azután, hogy a férjem rátett egy lapáttal, és a dokival végig röhögték, hogy milyen jó, hogy nem a fogaival ugrott nekem, mert most a fogászaton ülne...Én meg ott vörösödtem mint a főtt rák.. Olyan kínos volt, a végén a doki megkérdezte, hogy még mindig az a bugyi van rajtam???
"Ennyi idősen megkomolyodtunk"- figyelj, szerintem addig jó, ameddig van szikra, van humor, van jókedv. Ami utána jön az az üres hétköznapok.
Én bár egyszer láttam volna ölelkezni a szüleimet, már boldog lettem volna...:(
Szerintem ez egy jó sztori a legjobb barátnőmnek ki is táltaltam volna már, ha velem történt volna. Ebben nincs semmi szégyelni való.
az lenne a ciki ha 20 év után nem lenne ,semmi fantizátok:
Ne aggodj az ügyeleten biztos ,hogy irigyek voltak rátok.
Vissza kellett volna a dokinak szólni valami frapánsat :
Mondhatad volna neki ,hogy ez bugyit már a másidik hancur után huztad fel.
"43 éves vagyok. Az emberek azt hiszik ennyi idősen már csak megkomolyodtunk.."
Tudod, én 57 éves vagyok és örülök, hogy sem én sem a férjem nem "komolyodtunk meg".
Az meg, ahogy a történet kezdödött, egyértelmü, hogy a férjed meg van érted őrülve, és ezt nem kell szégyellned!!!! Szerintem a doki meg az asszisztesns irígyelnek benneteket, amellett, hogy tényleg vicces (is) volt a helyzet!
Bocs, de nem tiszta, hogy most itt
panaszkodni akarsz, vagy hencegni???
:)
Mindent leírtak elöttem !!
Kívánom ,hogy 20év múlva is hasonló történjen veletek /mármint a fantázia részére gondolok/ !!!
43 évesen igen is megkell néha kicsit bolondulni !!!
Én pont azt éreztem volna cikinek ,ha férjem hazudik és nem az igazat mondja!!
Az ,hogy mit gondol a doki ,nem érdekelne lehet ,hogy még tetszett is neki ,hogy van egy / igazi nő aki ennyi év házzaság után is képes a férjét elcsábitani.
Nem panaszkodom, és nem hencegek, csak engem úgy neveltek fel, hogy a szex tabutéma.. Imádom a férjem, és sok év kellett míg végre előtte legyőztem a szégyenlősségemet. Örülök, hogy még ma is bolondulunk egymásért, de én bennem még mindig ott van hogy "tabunak kell lenni"
Ha már ennyien írtátok, akkor nem fogom fel kínosnak. Remélem a fiam is jót fog nevetni holnap ha hazajön..
köszönöm a válaszokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!