Anyum kidobott otthonról. Mit tegyek?

Én vagyok az első hozzászóló. Én a telefonjaimat a budira is magammal viszem, amikor meg zuhanyzok, akkor előtte lenémítom és eldugom a szekrényembe a ruhák közé, mert anyum lesi állandóan a pillanatot amikor megnézheti az üzeneteimet. Amikor meg nem vihetem magammal a telefonjaimat mert olyan helyre megyek, itthon kikapcsolom és eldugom. Így több akadályon kell átverekednie magát, mert ha meg is találja, akkor még meg kell fejteni a pin kódot meg a telefonzár kódját is. Plusz mindennap törlöm a hivólistát meg az üzeneteket, biztos ami biztos. De végülis mindegy mert a szobámat akkoris feltúrja ha a fejemre állok... azt sajnos nem tudom kivédeni.

Amugy 22 éves vagyok és egyetemista. És éppen ezért "vicces" ez a dolog. (vicces, de csak kínomban, amugy meg tök szánalmas)

Tojd le magasról. Van egy bizonyos pont, amíg a gyerek magától értedődően tiszteli a szüleit, mert a szülei. De csak azért, mert ő az anyád, még nem tehet azt, amit akar. Próbáld úgy megítélni a viselkedését, mint egy bármelyik más ismerősét. Ha nem lenne az anyád, akkor is azt mondanád, hogy jobb a békesség alapon beleszóljon ilyen dolgokba? Vannak dolgok, amikbe egy szülő beleszólhat, főleg egy bizonyos életkorig, de te azért már nem kislány vagy, egy év múlva nagykorú leszel, nehogy már az anyád döntse el, hogy szakítsd meg a kapcsolatot azzal, aki kisgyerek korod óta a barátnőd. Apukádnál nem jó neked? Mert szerintem jobban jársz, ha nála maradsz, ha ő nem értelmezi így félre, hogy mit jelent a szülői felelősség. Amúgy meg milyen anya az olyan, aki a saját gyerekének képes azt mondani, hogy soha többé nem engedi be az ajtón? Nekem is van gyerekem (igaz, még nagyon pici), de érzem, tudom, hogy soha nem tudna olyat csinálni, hogy én azt mondjam: "többet nem érdekelsz, nem vagyok rád kíváncsi, nem jöhetsz ide". Nem vagy köteles mindent elviselni az anyádtól, szerinem ne foglalkozz vele többet. Majd ha ő bocsánatot kér, mégpedig őszintén, és meg is bánja, hogy így viselkedett veled, na akkor meg lehet neki bocsájtani, de ne te legyél az, aki rohangál utána és esedezik a bocsánatáért.

Üdv

Polly

Én akkor is válaszoltam, amikor először írtál erről.

Ha már így áll a helyzet, legyen így jó! Te a gyerek vagy!- Az anyukád dobott ki, aző felelőssége lenne, hogy foglalkozzon veled...ha ilyen kis dolog miatt valaki az utcára teszi a gyerekét azzal nem kell foglalkozni.

Várd meg amíg ő érdeklődik..fel sem tudom fogni, hoghy lehet ilyen.

Ha szülinapja van..stb ünnep küld egy lapot, vagy hívd fel, de ennél többet ne , gy majd láthatja, hogy te még mindig tudod ki az anyukád, hátha eszébe jut, hogy neki is tudnia kéne ki a gyereke!

Sok sikert mindenhez és ne csüggedj!