Neked hogy esne ha az élettársad ezt mondaná?

Én nem is tudom, hogy lehet két ember házas ilyen hozzáállással.

Én is úgy ismerkedtem meg a párommal, hogy fősulis voltam. Mivel az én családom az nem olyan jó fej, mint az övé (és akkor finoman fogalmaztam), náluk lógtam szinte mindig. Ő már réges rég keresett, és adott haza pénzt. Mikor én odaszoktam, többet adott a szüleinek, és ezt csak utólag tudtam meg. Soha egy szóval nem emlegette. Aztán külföldre költöztünk, ő folyamatosan azóta is ugyanott dolgozik, én sajnos váltogatom a munkahelyem (nem az én hibám...leépítések, szezon vége...stb) és volt egyszer, hogy fél évig nem volt melóm. Egy szó nélkül eltartott. Aztán jött a gyerek (dolgoztam terhesség alatt), kevesebb, mint egy évig járt a gyerek után pénz, én 2 évet voltam itthon, egy percig nem mondta, hogy eltartott...és végig közös kasszán voltunk. El se tudom képzelni, hogy egy olyan ember mellett legyek, aki egy 500 forintos sart emlegessen fel, hogy azt is ő vette. Azóta is nekem kevesebb a fizetésem, mint az övé és soha nem kerül szóba. Egy ideig rosszul éreztem magam, de ma már nem. Nyáron kaptam meg az örökségem, abból vettünk házat (hitelre), és most meg ő érezte magát rosszul, de én egyből "helyre raktam":D