Mit tegyek, ha nem akarok gyereket?
Most szingli vagyok, ismerkedős-fázisban.. Nagyon korai lenne gyerekről beszélni, de ha mondjuk összejövök valakivel, tartós lesz és ő nagyon szeretne, akkor annak ott annyi szerintem.
Vagy ez hogy megy? 19 vagyok, de soha, semmilyen körülmények között nem fogok szülni. Ebben 100%-ig biztos vagyok, ebbe ne szóljatok bele légyszíves.
miféle munka az,amit 17 évesen kezdtél(feltehetően minden végzettség nélkül), és egy albérletet egyedül fenn tudsz belőle tartani?
Rezsi+kaja+egyéb kiadások
Én elhiszem, hogy nem akarsz gyereket, és magam is úgy látom, hogy talán jobb is, ha nem, de abszolút kívülállóként az a véleményem, hogy felháborító, ahogy a gyerekekről beszélsz. Nem értem, minek ezzel lázítani, vagy mások értékrendjét szembeköpni.
Le lehet azt írni normálisan is, hogy gyerektelenül akarsz meghalni.
Ezt a feltehetőleg kedves, jószívű srácot meg engedd el, oszt bízz benne, hogy minden zsák megtalálja a maga foltját!
Ha ilyen nyíltan beszélt a srác már, hogy ő gyereket szeretne, akkor szerintem közöld vele, hogy neked mások az életcéljaid. Nincs azzal gond, ha valaki nem akar gyereket, de akkor ezt tisztázni kell a másikkal is, hogy ne érezze magát átverve.
Egyébként az nekem is furcsa, ahogy érzel a gyerekkel kapcsolatban (falhoz vágnád stb), hisz mindenki így kezdte az életet.
Azért vagyok gyerekes meg stb, mert szájbarágósan leírtam, hogy NEM KELL, UTÁLOM.
Gratulálok. Ennyiből meg lehet ám ismerni az embert.
Amúgy diákmunka, kasszázás, árufeltöltés, hétvégén 3 műszakban, hétköznap 1-ben.
Mindenen spórolok, de így is hozzá kell nyúlnom az ösztöndíjamhoz.
Nézd, én nem tudom, hogy gyerekes vagy, vagy csak szimplán önző, vagy nem vagy tisztában az alapvető értékekkel, de ez talán nem is lényeges. Ami biztos, és ami kiverte itt a biztosítékot, az a stílusod, az a bicskanyitogató fogalmazásmód, amivel lepattintod a másként gondolkodók többségi véleményét, miközben megköveteled, hogy a te elképzeléseidet mindenki kiindulópontként fogadja el, illetve az a határtalanul magabiztos, garantáltan fals hozzáállás, amivel falhoz csapnál egy ártatlan gyermeket, akár a sajátodat is, csak azért, mert Isten tudja, miért, nem szereted őket.
Kutyát nem érdekli, hidd el, hogy hogy intézed az életed, addig, amíg azzal másokét nem keresztezed. Ki nem sz@rja le, hogy szülsz-e, vagy sem. De az már minimum elutasítandó, hogy a szándékoltan provokatív kérdéseddel borzold itt a kedélyeket.
Nyilván azon röhög mindenki, hogy a láthatóan és az éveid számából fakadóan meglévő 0, azaz nulla élettapasztalatoddal van akkora mellényed, mint amekkora itt az összes többi beszélgetőpartnernek együtt sincsen. Lehet persze ennyi évesen és ilyen módon is így nyilatkozni az élet legnagyobb dolgairól (gyerekvállalás, család...), csak akkor ne tessék csodálkozni, meg hápogni, ha az alázattal jobban megáldott többségnek ez nem tetszik.
Az eredeti kérdésedre visszatérve: magad már meg is válaszoltad egyébként: "akkor annak ott annyi szerintem". Szerintem is.
Attól meg ne félj, hogy a gyerektelenséghez nem találsz partnert magadnak: ma nagy divatja van az önzés ezen fokának is: a hedonizmus, a kenyér és cirkusz korában bizonyára bőven akad olyan hímnemű, aki csak kapni akar és adni esze ágában sincs. Az maximum személyes pech, hogy a mostani "párodat" valszeg nem ebből a fából faragták...
Mi lenne, ha elköttetnéd magad, és innentől fogva meddő lennél, ha már ENNNNNNYIRE taszítanak a gyerekek?
Aztán ha ismerkedsz valakivel az hamar kiderül, hogy nem lehet gyereked, így vitának helye nincs.
És így legalább véletlen se csúszhat be neked egy gyerek, legalább nem leszel csecsemőgyilkos. Na? Szerintem a világ meglesz a te csecsemőgyilkos génjeid nélkül is, és ezzel egy életre megszabadulsz a gondoktól.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!