Miért nem tudja elviselni egy férfi, ha a nője beteg?

Akkor bizony a ti kapcsolatotokban valami nagyon nem okés!

Egyrészt: te a "nője" vagy? Rég rossz!!

Másrészt meg, ha ezt a stílust megengedi magának veled szemben, akkor egyáltalán nem tisztel téged, anélkül meg milyen viszony ez?

Szerintem itt nagyon sokan olyanon vitáznak amiben szerintem egyet értenének. Már mint nem lett az tisztázva, hogy mégis mennyire beteg a másik? Nem mindegy, hogy egy sima megfázásról beszélünk amikor az ember még csak le sem fekszik vagy egy tüdőgyulladásról. A másik, hogy mindenki magából indul ki és mindenki a saját helyzetét tudja felhozni. Van aki nehezen visel egy megfázást van aki meg lábon kihord egy tüdőgyülladást.

Szerintem kár ezen veszekedni, hisz gondolom mindenki olyan embert választ maga mellé, aki éppen azt viseli el amilyen ő maga. Van aki szereti, ha tutujgatják, van aki nem. De ezért leírni a másikat nem szép dolog. Meg ebből messzemenő következtetéseket levonni sem szabad.

A kapcsolatunknak aránylag az elején bekaptam egy vesegyulladást, életem egyik legletaglózóbb betegsége volt (40 fokos láz, eszméletvesztések, napi vérvétel, stb - kórházból saját felelősségre jöttem haza).

Amikor bevitt egy rokon a kórházba a görcs miatt, dobtam eg sms-t, hogybeteg vagyok. Eltűnt és egy héttel később jelent meg.

Akkor nagyon zabos voltam, nem az ápolás hiánya miatt, hanem, hogy udvariassági érdeklődés se volt.

Utána tisztáztuk, hogy az előző kapcsolata igazi hipochonder volt, aki minden náthánál meg akart halni és megszokta, hogy nem kell komolyan venni. De utána olyan bűntudata lett, hogy a két hónapos utánkövetéses laborokra cipelt kétnaponta.

Szóval ott megérte átbeszélni, hogy pontosan mi volt a gond. Azóta nem volt ilyen probléma, műtét után is nagyon derekasan ellátott, házimunkát is teljesen átvette, kaját csinált, stb.

Tény, hogy egyikünk sem az a típus, aki túlzottan elhagyja magát. Ha nem kelünk ki az ágyból, akkor tényleg komoly a betegség.

Félni nem félek fertőzéstől, mert nagyon ritkán vagyok beteg, talán 5 évente egyszer, jó az immunrendszerem.

Most terhes vagyok, ő már átesett két náthán, egy influenzán és egy hányós-hasmenéses víruson. Nekem semmi bajom, egyszer volt egy fél napos hőemelkedés, amiről a mai napig nem derült ki, hogy milyen betegség szeretett volna lenni.

Én is ugyanilyen vagyok. Ha a párom beteg, akkor csak annyira érintkezek vele, amennyi elkerülhetetlen. Megkérdezem, hogy kell-e neki valami a gyógyszertárból, vagy a boltból, de kb ennyi. Nem tudnék ilyenkor egy ágyban aludni vele, egész végig azon agyalnék, hogy én is elkapom. Ráadásul abban az ágyneműben, amit lázasan összeizzad... Persze ő elvárná, hogy egész végig ott üljek az ágya mellett és fogjam a kezét, meg ápolgassam, sajnálkozzak, hogy ő milyen beteg, de én erre nem vagyok alkalmas. Éppen ezért megy nehezen az összeköltözés is, mert ilyen helyzetben mégsem mondhatom, hogy "na akkor én hazamentem". Egyébként volt rá példa, hogy együtt voltunk, rosszul lett, én meg hazamentem és napokig izgultam, hogy elkaptam-e.

Viszont ha nagy ritkán én vagyok beteg, akkor nem viselek el senkit magam körül. Általában tudni sem szoktak róla, mert nem haldoklom látványosan, mint néhányan, akik egy kis megfázástól is ágynak esnek. Sőt, kellemetlennek érzem amikor valaki ilyenkor ki akar szolgálni. Beveszem a gyógyszereket, felöltözöm, és irány a munka.

Ja és ami a lényeg, kórházban dolgozom. Habár nem olyan területen, ahol fertőző betegek vannak, de a bentfekvők eléggé kiszolgáltatottak, és a munkám része, hogy ápoljam őket. Érdekes módon, idegenek esetén ez nem esik nehezemre.

28/N

Azért azokat,aki azt mondják,hogy ez normális, megkérdezném,hogy mit csináljon majd a kérdező egy ilyen pasival,ha terhes lesz és végigrókázza az első pár hónapot?

Ja,hogy akkor végig b...ogatja az apuka a terhesség első pár hónapjában, mondván ő undorodik a beteg emberektől!

Vagy ha véletlenül császárral szül és nem ugrik ki úgy hipp-hopp másnap az ágyból!

Nekem ne mondja senki,hogy normális bántani a párunkat azért mert beteg!!!

nem a megfelelő emberrel vagy együtt, úgy tűnik.

szerintem alap dolog, ha a másik beteg, akkor az egészséges fél ápolja.

nálunk voltak már elég gyomorforgató szituk, vakartuk már ki egymást a kaksiból is, még egy fintor sem hagyta el az arcomat. mi több, aggódtam érte. amikor én elkaptam a fosóhányó vírust, akkor azonnal ügyeletet hívott, mert ilyen betegnek még életében nem látott.

ha egészségesen szeret, akkor szeressen betegen is. ez a rövid és tömör véleményem a dologról.