Van itt olyan férfi, aki 60 fölött vállalt gyereket és/vagy nősült? SOS!
39n vagyok, ő 67f. Szeretjük egymást, én persze vágyom gyerekre is, családra...
Mindketten sokat gyötrődünk, nem tudjuk, van-e, lehet-e közös jövőnk.
Nagy segítség lenne, ha írnának olyanok, akik bevállaltak még egy családalapítást 60 fölött. Hogy működik, mik az örömök, a fájdalmak?
Előre is köszönöm
Nagyon köszönöm, jó hogy van itt sok "gyerek", aki idősebb szülőktől született. Köszönöm, hogy Ti is elmondjátok a magatok részét.
Nekem apukám 40 volt, anyukám 27. Apukámat mindig idősnek éltem meg az osztálytársak apukáihoz képest, de amúgy nekem így volt természetes. Sajnos 60 évesen meghalt.
Igen, fiataloknál sincs garancia semmire... Meghalhatnak, megbetegedhetnek, elhagyhatnak, rossz apák lehetnek... Bármi történhet.
Tény, hogy Ő kitűnő családapa, jelesre vizsgázott már... Ilyen szempontból biztosra mennék.
Csak hát a nagyon nyomasztó kérdés, hogy mennyi időnk lenne együtt, s milyen minőségű (gondolok itt esetleg súlyos betegségre, állapotromlásra). Igen, sok félelem van bennem......
Azt sem tudom, hogy idős apánál is fennáll-e a genetikai betegség veszélye, mint idősebb anyánál.
9.45-ös, a törölt válaszodat én nem is láttam, már törölték, mire hazajöttem és a válaszokat elolvastam. De a kérdésedhez: teljesen esztétikus, szerethető testileg is... :)
nagymamám 70 éves volt mikor dédszülő lett. szerintem ez már sok, nekem legalábbis. igen, az emberek meghalnak, de azért valljuk be, csak nő az esély az évek múlásával erre :S
és azért gondolom már biológiailag is nehézségekbe ütközhet a kora miatt, plusz a terhesség, szóval akár "70es apukáról" is beszélhetünk.
az a baj, hogy 70 körül-felett elfáradnak az emberek. hiába tartja valaki jól magán, nagyon látom a nagyszüleimen, hogy évről évre kevesebbet bírnak. mikor még megszületett a fiam, örömmel vigyáztak rá. most ülnek a fotelben és nézik őket mert máj fáj lehajolni, fáj felállni, nem hallanak, nem látnak...
egy egy pár éves vagy akar 10-12 éves gyerek arra vágyik, hogy focizzon, biciklizzen, stb az apjával.
szóval szerintem tök mindegy, hogy milyenre vizsgázott apaságból, milyen ember. szerintem azt kell mérlegelned, hogy te akarsz-e gyereket és ha úgy alakul akkor egyedül fel tudod-e nevelni. ha ezek igen választ kapnak, akkor bele lehet vágni... talán
Én 48 voltam, amikor a legkisebbik született, - nincs semmi bajunk, néha a nagyapjának titulálnak, azon meg jókat röhögünk.
Egy kollégám viszont mén egy jó tizessel több hasonló korú gyerekeivel, - amúgy elég kiállhatatlan, de apaként bizonyára más... :)
Ismerősöknél 58 éves volt apuka, mikor megszületett a kisfia. Fiatalos, szépen nevelik a most 5 éves fiút.
Arról pedig, hogy biztos pár éven belül meghal az idős apuka, szerintem ne gondolkodjatok. Az élet sajnos kiszámíthatatlan. Nemrég egy jó barátom halt meg balesetben (34 évesen) és egy fél éves kislányt hagyott itt. Párom mamája is pár hónapja halt meg, ő 91 éves volt...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!