Elvárható lenne egy férjtől, apától, hogy lemondjon néhány költséges "hobbijáról" vagy legalább visszafogja magát, ha az ő hibájából anyagi problémák merülnek fel a családban?
A férjem sem a cigarettáról sem a baráti sörözésekről nem hajlandó lemondani vagy csökkenteni ezek mennyiségét, gyakoriságát mert szerinte neki jár ez a kikapcsolódás.
Érdekelne, hogy csak én vagyok ilyen eszement, hogy elsőként ezeket fognám vissza vagy más is van, aki hozzám hasonlóan gondolkodik? A férjem szerint én látom rosszul a dolgokat.
Igen, egy családapa legyen felelősségteljes.
Senki sem akar nyomorogni gyerekekkel, csak a részegesek nem vágynak színvonalas, és tartalmas életre.
Igen, elvarhato.
En no vagyok, de dohanyzom. Volt idoszak, amikor igen sporoltunk egy koltozesre es minden tovabbi nelkul a cigi volt az elso, amit visszafogtam. Pedig fizikalisan a kezemben volt a penz, vehettem volna, de inkabb felreraktam. Addig napi egy doboz eent, akkor ugy dontottem, hogy harom napra egynek elegnek kell lennie, ha nem volt eleg, akkor igy jartam. 2. Ilyen alkalom utan megtanultam beosztani.
Szoval fuggoseg ide, vagy oda, lehet rajta sporolni. A sorozesen meg foleg, ha nem alkoholista, akkor a baratokkal sorozes nem kell, hogy draga mulatsag legyen, eleg inni egy korsoval, nem kell 3 kort fizetni.
Sok mindenrol le kellett abban a ket evben mondanunk, nyilvan en is szivesen jatok kozmetikushoz, fodraszhoz, szokott lenni mukormom, akkor nem volt, tanulofodraszhoz mentem vagatni (ingyen), kozmetikushoz pedig csak akkor mentem, amikor a borom miatt kellett es kesz. Kb mindenen lehetett sporolni, egyedul a gyerekeken nem akartam, max annyit, hogy annyi cipot/ruhat vettem nekik, amennyi kellett, nem vettem tobbet, mert "jaj de cuki". Alig jartam kocsival, se nem buszoztam, gyalogoltunk ahova lehetett, igy a benzinpenz kb 30%-ra csokkent a korabbinak.
A ferjem ugyanigy le tudott mondani dolgokrol.
Es hangsulyozom, mi sporoltunk valamire, nem az eletbenmaradasert koltottunk kevesebbet. Ha arrol lett volna szo, akkor meg jobban felreraktam volna a sajat igenyeimet.
Igen. Sőt egy jó apa saját maga is rájön erre, amikor gyorsabban ürül a kassza.
Minden önző ember és agresszor szerint rosszul látod a dolgokat: ő az első, bármi áron. Pont. Aztán jön mindenki más. Ilyen volt az én apám is.
"Nem a családnak együtt kell lemondani sok kis dologról, nem az egyiknek sok mindenről. Jóban rosszban együtt."
Igen ez így szép is lenne, de én már nem tudok semmiről lemondani és a gyerekeknek sincs semmi olyan extra, ami különösebb kiadással járna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!