Mire véljem a viselkedését? Úgy érzem, félrevezetett (gyerekvállalás)
Párommal 2 éve vagyunk együtt, együtt is élünk. Elvileg közös jövőt, családot tervezünk. Amióta együtt vagyunk, hangoztatja, hogy 30 éves koráig apuka szeretne lenni. Most 29 éves. Éppen ezért is az utóbbi időben sokat gondolkoztam a gyerekvállaláson. Részemről akár 1 éven belül jöhetne a baba. Viszont nem mindenáron, nekem úgy is jó, ha várunk még 3-4 évet, akkor sem leszek lemaradva semmiről.
Úgy éreztem eljött az ideje megbeszélni a terveinket. Úgy állt előttem, mikor a terveiről kérdeztem, mint akit leforráztak. Mert hogy ő ebbe még komolyan nem gondolt bele, meg ez mekkora felelősség. Na de könyörgöm, ő beszélt mindig családról, gyerekről. És nem úgy ismerem, mint aki szeret a levegőbe beszélni.
Engem teljesen megdöbbentett a reakciója. Kicsit átverve érzem magam, úgy érzem, teljesen félre vezetett. Jogosan?
Egyből arra gondoltam , hogy esetleg nem biztos a kapcsolatunkban. Állítólag erről szó sincs, velem akarja leélni az életét. Anyagiak egyébként adottak a gyerekvállaláshoz.
Lényegében úgy zárult a beszélgetés, hogy semmivel sem lettem okosabb. Mire véljem ezt? 27/N
Nem érzi magát késznek rá nyilván, vagy a kapcsolatotokat sem érzi hozzá elég stabilnak.
De ezt tőle kell megkérdezned.
Több oka lehet.Először is lehetséges,hogy éretlen személyiség,éppen ezért nincs még felkészülve az ilyesmire,csak jártatta a száját.Tehát valahol még ő is gyerek,akinek nincs szüksége gyerekre,legalábbis egyelőre.
A másik lehetőség,hogy csupán beijedt ettől a beszélgetéstől,ő úgy fogta fel,hogy ultimátumot adsz neki,vagy kész tények elé állítod,ez megrémisztette.Ettől függetlenül lehet ő jó,felelőségteljes családapa a későbbiekben,de nyilván neki is idő kell erre felkészülni,meg a stílus sem mindegy,te hogyan tálalod az elképzeléseidet.
Mindenesetre adj neki egy kis időt emészteni a témát.Ha x idő múlva is így reagál,mikor már többször átbeszéltétek,akkor kezdhetsz aggódni.
Azt írod, hogy meg akartad vele beszélni a terveiteket.
Aztán kibuksz, hogy nem akar még gyereket.
Ezek szerint a "terv megbeszélése" az lett volna, hogy te elmondod, hogy gyereket akarsz, ő meg rábólint?
Egy 2 éves kapcsolatba nem sok férfi akar gyereket. Szerintem tényleg nem gondolt anno bele, hogy ha 30 éves koráig akar gyereket, akkor az már csak 2 év. De az is lehet, hogy a kapcsolatot nem érzi még erősnek ahhoz. Várjatok még 3-4 évet, ahogy írtad is.
Saját személyes tapasztalatom alapján mondom:
Ebben a témában nagyon nem tudnak kommunikálni a férfiak. Félnek bármit is mondani, nehogy megsértsenek. (sajnos azt nem fogják fel hogy ezzel nagyobb kárt tesznek,mintha elutasítóak lennének)
Így ha felkerül a téma, akkor kerülik a válaszadást, mint macska a forró kását. Azt gondolják sokan az időhúzás megoldás. Pedig nem. Meg kellene beszélni. Sajnos ha erre nem hajlandó a párod, akkor nem tudsz mit tenni. Vársz. Aztán egyszer újra felhozod és bízol abban hogy jobb hangulatában lesz vagy csak közlékenyebb lesz!
Csak a végtelenül önző, a felelősségvállalás gondolatától is irtózó fiúk félnek a gyermekvállalástól.
Vagyis még: nem férfiak.
Én is erre a két variációra tudok gondolni:
1, Félreértett, és azt hiszi, rá akarod erőltetni az akaratod
2, Nem kell még neki az a gyerek, de nem akar megbántani. Ez nálunk is így történt, kitűztünk a férjemmel egy bizonyos határidőt anno, hogy mikor szeretnénk gyereket, de időközben mindketten változtunk, és rájöttem, bőven van még mit bepótolnom az életben, most a hátam közepére sem hiányzik, hogy lekössem magam. A férjem elsőre megértette, ennek nagyon örülök :)
2 éve vagytok együtt. Mikor beszéltetek először a közös jövőtökről? Hogy akartok-e gyereket, esküvőt, ha igen, akkor mikor, stb. Mennyi idő után költöztetek össze?
Azért kérdezem, mert sok férfi beszél a levegőbe gyerekvállalás és házasság kapcsán csak azért, hogy megkapja, ill. megtartsa a nőt, mert neki nagyon kényelmes a kapcsolat. Emiatt "megígér" olyan dolgokat, amiket egyáltalán nem biztos, hogy komolyan gondol. Ezt úgy kell elképzelni, hogy akár kérdés nélkül is felhozza a témát, és mindig ugyanazt szajkózza (szinte szó szerint). Jelen esetben pl. x időnként folyamatosan megismételte kapcsolatotok elején (összeköltözés környékén), hogy ő mennyire szereti a gyerekeket és, hogy 30 előtt szeretne is egyet. Tette mindezt azért, mert tudja, hogy számodra ez milyen fontos dolog. Lehet, hogy tényleg szeretne gyereket, de most betojt, hogy be kéne váltani az ígéretet és még nem tartja magát eléggé felkészültnek az apaságra, ugyanakkor téged se akar megbántani.
Magyarul: tényleg a levegőbe beszélt.
1 éve élünk együtt. Azt, hogy velem tervez családot, gyereket, kb 1,5 éve mondta először. Engem ezzel meg is ijesztett. Eddig azt gondoltam, kettőnk közül én "félek" jobban a gyerekvállalástól. Ráadásul részemről soha nem nehezedett rá a teher, hogy ilyeneket mondjon. Nem volt soha életcél, hogy férjhez menjek.
inkább arról van szó, hogy annyit emlegette a témát, hogy ez késztetett gondolkodásra. Ha nem beszélt volna soha eddig ilyesmiről, akkor valószínűleg még 2-3 évig szóba sem hozom a dolgot. Olyan érzés, mintha meggyőzött volna róla, hogy milyen jó lenne, most meg kipukkasztja a lufit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!