Anyósprobléma! Hogy kezelitek anyósotok áskálódásait?

Férjemmel, kapcsolatunk elején meg voltam győződve arról, hogy édesanyja megszeretett és elfogadott. De ahogy teltek az évek, jöttem rá, hogy csak kétszínű. Vagy időközben utált meg, nem tudom...

Igyekszem nem reagálni 1-1 cinikus megjegyzésére, de sokszor nagyon nehéz nem beszólni neki. Nem tudom meddig lehet tűrni, hol a határ. Valójában nem szokásom sértegetni az idősebbeket, s a férjemet sem akarom megbántani azzal, hogy visszadumálok anyjának. De egyre szemtelenebb az anyósom.

A férjemnek egyszer már említettem óvatosan, hogy segítsen, próbáljon beszélgetni egy kicsit vele, de ő ezt megtagadta. Tisztában van vele, hogy milyen az anyukája, más régebbi barátnőit is kiutálta. Így ő nem foglalkozik ezzel. Én viszont már ott tartok, hogy kiráz a hideg, ha meg kell látogatni őket.

Az anyósom egyébként nem buta asszony, sőt igen manipulatív jellem, ahogy megismertem őt. Egyébként meg legtöbbször velem is bűbáj, de a következő megjegyzése burkolt sértegetés. Kész vagyok tőle. Mit tegyek? Ti hogy oldjátok meg az ilyen problémát?