Hogyan béküljek ki anyuval? Nagyon összevesztünk :s

Ha az én 15 éves lányom állna elő azzal, hogy a "szerelmével" akar aludni, biztosan én is idegrohamot kapnék!... 8-[

A barátod naná, hogy szívesen lát az ágyában és az anyukájának sem fáj majd, ha te 15 évesen terhes leszel, nem az ő lánya vagy, főjön majd az anyukád feje!

És egyáltalán : hogyan beszélsz az anyukádról???

"...ócsárolt, vágta a pofákat, bunkón viselkedett..."

Gondolkozz már, hogyan beszélsz az Anyádról?!

Én jó alaposan megráználak, hogy térj már a józan eszedre : mit nem csinálnál még 15 évesen???

"Szerintem feküdj most le, próbálj megnyugodni, és legyél boldog, hogy holnap láthatod, hogy átölelheted, és hogy még sokszor hallhatod a hangját. Hogy van neked."

Ezt megkönnyeztem....

Anyukádnak igaza van,mindenkinek van saját ágya!

"megprobáltam békülni de lese szarta a fejemet :S"

Hogyan próbáltál meg békülni?

Megkérdezted tőle,hogy mi bántja?

15 évesen ne akarj megszökni,mert az élet rohadtul nem egyszerű!!

Hogy tudtad kiírni a kérdést,ha nem gépezhetsz?

Az iskolai dolgok miatt is biztosan okkal mérgelődött,nem tudom,én úgy emlékszem anyu az egyesek miatt kiabált velem...

Neked ennyi idősen még a tanulás az egyetlen dolgod!

Szia!

Nem lehet, hogy te is egy picit hibás vagy és nem csak anyukád? Írtad, hogy a suliban is problémák vannak. Neked más dolgod sincs, mint iskolába járni és tanulni. Lehet, hogy anyudnak ez is fáj, hogy ezt az egyetlen dolgodat sem tudod elvégezni. Sok veled egykorú érzi ezt, amit te, de ez csak a hormonbombák miatt van. Ha elmész otthonról mit fogsz csinálni? Lehet, hogy 1-2 napra befogadnak haverék, de nem költözhetsz senki nyakára. Ez csak ármeneti dolog, amit érzel, el fog múlni.

Oké, szökj meg. Aztán a haverodék kitesznek pár nap után, és mehetsz az utcára éhen halni, és persze lesz ott sok szerelmed, pl az első hajléktalan az utcában, aki megerőszakol. Ha "szerencséd" van, anyád intézetbe rak ezután.

Tiniproblémák.

1. Tanulj.

2. Tanulj, aztán ha egy kis észt szereztél a koponyádba, akkor pasizz.

3. Hallgass anyádra.

Szia!

Van egy népdal "Édesanyám kedves szava, kire nem hallgattam soha. Hallgatnék én, de mostmár késő..." Nem ismerem az anyukád, de szerintem helyén van az esze, ami rólad nem mondható el! Szerinted miért jó az a "haverodnak" ha elszöksz és náluk alszol? Jól meg... aztán majd röhög egy jót. Egy kedves, szerelmes fiú még a 21. században is kivárja azt, hogy a lány döntsön, nem hogy még fel is buzdít erre?! 15 évesen érettek a mai fiatalok , de a szex tudatlansággal párosul. Szökj el, 2 hét múlva meg tedd fel az újabb kérdést "Most akkor terhes vagyok? Elvetessem?"

"csak ócsárolt, vágta a pofákat, bunkón viselkedett egésznap.."

Van mit enned? Van mibe öltöznöd? Anyagilag mindehhez hozzájárulsz?

Természetesnek tűnő dolgok ezek, de nem sokan tennék meg érted a barátok, ismerősök közül, főleg úgy, hogy cserébe nem kell semmi. Természetesen nem napokról, hanem évekről beszélünk.

Nem kis erőfeszítés, nem kevés munkahelyi tűrés kell, hogy mindezek meglegyenek, ha pedig pl. szexuális okokból és ezzel kapcsolatos tapasztalatlanságból, műveletlenségből nem kívánt eredményed volna, azzal a gondoddal is neki kéne szembenézni, más legfeljebb azért segítene, hogy egy nagyobb problémával ne kelljen megküzdenie.

Gyerekként nem árt észrevenni, hogy a szülő nem tehén amit csak fejni kell, ha pl. tej kell, nem birka, amit csak meg kell nyírni, ha (gyapjú)ruha kell, és utána, mikor szórakozás van, akkor nagyon észre sem venni, hogy van és nem törődni vele: élő-érző ember, aki nagyon sok szabadidejéről mond le azért a kényelemért, ami a gyerekét körülveszi.

Természetesen ez elől meg lehet szökni és kitapasztalni, mennyire szeretnek mások, azaz mekkora áldozatot hajlandók bevállalni, hol lesz az, amikor megmondják, teher vagy, menj ahova akarsz, hol lesz, hogy: járulj a közösbe te is, hol lesz a vége, ahonnan hazakéredzkedhetsz, vagy nekivághatsz az utcának, ismeretlennek. Kérdés, melyik okoz nagyobb hátrányt: a szökés a nehézségek elől, ami a még komolyabb nehézségekbe vezet, vagy az otthoni nehézségek felvállalása, netán besegítés anyádnak, aki talán évek óta nem tudja kivel megbeszélni a gondjait (amit nyilván nincs értelme megpróbálni a gép előtt chat-elő, stb. gyerekével, akinek sokkal fontosabb szórakoznivalói vannak).

"57 éves vagyok, villamosmérnök, mellesleg a hobbim a munkám is. Nemrég sajnos leépítettek a vállalattól, ahol dolgoztam 32 éve, egyik napról a másikra került veszélybe a megélhetésem. Mindig jó szakembernek tartottak, de ennek ellenére a korom miatt már nem vesznek fel sehova sem. Gyakorlatilag hónapok múlva már utcára kerülök, mert nem tudom fizetni a számlákat. Hiába igyekszem elhelyezkedni, nem sikerül. Azt kellett megérnem, hogy 38 évnyi munkaviszony után az utcán fogok élni, mert már nincs rám szüksége a társadalomnak."

Tinilányka, tedd össze a kezed, hogy anyád még eltart. És szégyelld el magad nagyon-nagyon mélyen.

ezen mindenki átesik! :) És te tudod anyád kedvenc szinét? :) Te megkérdezed őt nap mint nap mit segítehetsz. Én rendszeresen anyámékat kávévakl keltettem, mindig takarítottam és segítettem neki. Még sem tudtunk kijönni egymással. Aztán kiderült depressziós nagyon... az orvosok nem tudtak mit csinálni vele. :/ Most már értek mindent miért volt ilyen.

Szóval leírhatnád mi az amit te megteszel a jó kapcsolat érdekében! Mit segítesz neki? Vagy mit nyújtasz neki nap mint nap? Ha már neked ilyen elvárásaid vannak!!!