Vannak más huszonévesek, akik otthon laknak és a szüleik tartanak el? Hogy viselitek?

szüleimnél élek, van egy közös vállalkozásunk.

hatalmas házban élünk, mindenkinek van egy privát légtere, de mégis együtt a család, mint pl a dallasban.

el sem tudjuk képzelni, h külön éljünk egymástól, ha van párom, mindig hazahozom, bemutatom, még akkor is ha a diszkóban szedtem fel, egy éjszakára, akkor is tartós, és soha semmi probléma nem volt belőle.

régen több generáció is együtt élt, csak manapság gondolja úgy minden fiatal, h külön kell menni, mert önállóság, meg miegyéb...

Abban nincs semmi kivetnivaló hogy a szüleiddel élsz. Az hogy el akarod érni az álmaidat.. hát sok ilyen ember van.. de sajnos addig a valóságban kell élned. Addig akár kereshetnél munkát, beadhatnál belőle a közösbe, besegíthetsz otthon a házimunkában.. valószínűleg akkor a szüleid is jobban tolerálják azt hogy otthon laksz. Mert nyilván nem a jelenléted zavarja őket, hanem az hogy se nem tanulsz se nem dolgozol (legalább is nem írtad hogy volna munkád). Az írásodból pedig úgy tűnik hogy konkrétan a régi életed felszámolása (22 évesen haza költöztél) 3 évvel ezelőtt volt. 3 év pedig hosszú idő.. addig kereshettél volna munkát.. ami arra is jó hogy elterelje a figyelmed a régi dolgokról..

Nem tudom hogy mi az álmod, amihez időre és évekre van szükséged.. de pénz vagy tanulás nélkül.. érdekes.

A lényeg.. amíg nem jön össze menj el dolgozni.

én sem értettem soha ezt a végre önállóak lehetünk dumát. Velünk laktak a fiaink huszonéves korukba. Tudtak félretenni, (nem albérletekre dobták ki a pénzt!!)Édesapám halála után az ő lakásába tudtak költözni, és a félretett pénzükből pedig bővitették. Időközben sajnos meghalt az Édesanyám is, az Ő házába tudott költözni kisebbik fiam, akinek szintén volt némi megtakaritása, és ők is bővitettek. Most egy házban lakik a két testvér, lévén az én szüleim elváltak egykor, és a ház egyik, ill. másik felén laktak.

Esetedben sajnos a szülők bizonyára kisebb jövedelemből kénytelenek megélni, és akár mennyire is szeretnek, a kevés pénzből nagyon nehéz ellenni.

Valahol csak tudnál dolgozni. nem?

Biztosan megértik a helyzetedet, de az is lehet, hogy abból a helyzetből, amiből most kiléptél és hazamentél, nem is kellett volna belépni. Lehet, hogy a család ezt nehezményezte is annak idején.

Csak gondolom. egyáltalán nem biztos, hogy igy is volt. Lehet, hogy szüleid megmondták már akkor, mikor "rossz irányba indultál", hogy nem helyeslik.

De hát az ember fia 18 évesen!!! ajjjjaj.

Szerintem keress valami munkát, jelen helyzetben tök mindegy mi is az, és adj bele a háztartásba némi összeget.

Ha netán amit fent irtam igaz lenne, akkor mondd meg szüleidnek, hogy bocsi, tényleg igazatok volt, hülyeséget csináltam. VAgy valami ilyesmi.

Sok sikert!!

Rengetegen laknak huszonévesen otthon, nagyon sokan harmincon túl is.

A költségekhez járulj hozzá, és munkában is tedd oda magad, nem szállodában vagy, hanem másokkal élsz együtt, akik történetesen a szüleid.

a csak önszorgalomból tanulsz nem iskolába akkor az igenis menne munka mellett is.

Akarat kérdése az egész.

a helyzet szerencsétlen, de ahogy olvasom Te, hál Istennek nem vagy az.

Ismerd el a család felé, hogy tényleg hülyeséget csináltál. Nem mintha az önigazolás a szülőknek valami happy lenne, de mégis.

Ha meg van állásod, akkor kicsit tedd félre a szórakozást, meg a ruhára költést, érd be azzal a cuccal amit van, és igy tudnál némi pénzt hazaadni. Édesapádat meg próbáld meg kiengesztelni valamivel.

"Viszont van alkalmi munkám egyik ismerősöm által, amivel annyi pénzt össze tudok szedni hogy pl ha elmegyek itthonról szórakozni vagy akármi akkor ne a szüleimtől kérjek, meg mondjuk ruhákra se. "

Ha neked fontosabb a szórakozás, mint az, hogy hazaadj valamennyit a háztartásba, akkor ne csodálkozz, hogy nem tetszik nekik.

Az addig nem lenne gond, hogy a szülökkel élsz, de az, hogy a nyakukon élsz anélkül, hogy vakamit is fizetnél a rezsibe-kajára, hanem ehelyett szórakozni jársz, AZ a baj.