Nem jon vissza hozzam! Van valakije allitolag. Mit csinaljak?

"egy férfi is vigasztalásra vágyik, ráadásul attól, akit még szeret, akkor is, ha ez már nem kétirányú".

Nem sok megalázóbb, kínosabb helyzetet tudnék elképzelni annál magamnak (nőként), mint "vigasztalást" kapni attól, akit én szeretek, de ő már nem szeret engem. Én egyáltalán nem így működök és szerintem a többség nem szeret megalázott lenni.

Kétlem, hogy a lélektan ismeretének hiánya lenne a gond nálam..na meg ösztönös reakció. Jól írták előttem, nincs megalázóbb annál, ha olyan embertől kapok vígasztalást, aki már nem akar engem.

Mennyivel lenne jobb ha szakítás után a barátnőd vígasztalgatna téged, de igazából mást sem érez irántad csak szánalmat, sajnálatot, majd ha mégjobban fokozódik a helyzet, akkor undort?

Igen, ez szánalmas. Nem ösztönös reakció, egyszerűen ez egy tény.

Egy emberben legyen tartás, tudja viselni a vereséget, de minimum ne csináljon magából bohócot. Én is szenvedtem már szakítástól, és a testvéreim és barátaim tudták, hogy szarul vagyok, otthon begubózok, de az exem előtt nem tettem magam nevetségessé.

Kérdező, ha neked jól esik, hogy az exed így szánakozhat rajtad, akkor csak folytasd nyugodtan ezt, viszont ha nem szereted, hogy sajnálnak téged, akkor fejezd be.

Nem kellesz neki. Lépj tovább, keress egy olyan lányt, aki veled akar lenni.

Teljesen igaza van az előttem szólóknak.2 évet voltam egy kapcsolatban.Párom szakított velem,én meg voltam olyan hülye,hogy mindennap 1-2 sms-t írtam neki,hogy nem e találkozhatnánk,és beszélhetnék meg.Illetve facen is írtam neki,hogy mennyire hiányzik stb..Mondjuk lehet mindez csak azért történt,mert hülyén lett vége,és nem volt képes elmondani miért szakított.S okokat adott amiért még reménykedtem benne.

Férfiként meg aztán végképp ne legyél ekkora papucs,és ne alázd meg magad előtte.

Lehet nehéz ( mindenkinek nehéz ),de oka van amiért szétmentetek.Vele nem jött össze,majd jön egy lány,és elfelejted ezt az egészet.sőőt,már majd Te magad is szánalmasnak fogod nézni magad amiért ilyen vagy..Velem is ez történt :)

Fel a fejjel,és fogd fel,hogy véget ért.Éld tovább az életed.Koncentrálj a munkára,vagy a sulira..

cseresznyefa, Je Veux:

De higgyétek el, hogy a férfiak számára úgy van, ahogy írtam. Nők és férfiak másképp élik meg az ilyesmit.

Mi férfiak nem érzünk (jó esetben) se undort, se szánalmat az iránt, akit korábban szerettünk, de valamiért elhagytuk. Sajnálatot azt lehet, és egy igazi férfi olyankor megpróbálja megkönnyíteni az elhagyott nő dolgát, ha az igényli. Gondoljatok ebbe bele, ettől is férfi a férfi.

Én is kaptam már olyan levelet nőtől, hogy ihaj, de átsegítettem a nehéz időkön.

17-es: Miért beszélsz az összes férfi nevében? Lehet, hogy te ilyen vagy, de előttem írt egy pasi, aki pontosan az ellenkezőjét állította annak, amit te mondasz. Az a nő meg aki visszasírja magát a volt barátjához vigasztalásért, nos... nem jellemezném. A nők általában nem így működnek.

Szerinted ha a kérdező visszasírná magát az exhez, hogy vigasztalja már meg, és segítsen neki átlendülni ezen, az ex mégis hogyan reagálna erre? Nem azért akarja lerázni, és nem azért találta ki (?), hogy van barátja, mert az lenne a célja, hogy a kérdezővel töltse az idejét.

17:49 melyik az a pasi, aki írt előtted? Nem derült ki a hozzászólók neme, csak pár nő és én mondtam meg. Egyébként az lehet, hogy egy-egy férfi úgy látja a szituációt, ahogy ti mondjátok normálisnak, de nem feltétlenül azért, mert egyetértenek vele, hanem mert már tapasztaltak ilyet és tudjuk, hogy ílyen a hozzáállásotok.

Nyilván az esettől is függ egyébként. Ha megcsaltak, akkor a csalfát nyilván nem fogom "babusgatni" miután kirúgtam, de ha csak arról van szó, hogy elmúlt a szerelem, az másik eset.

"nem azért találta ki (?), hogy van barátja" - ez már hazugság ugyebár. Én ezt sokkal inkább elítélem, mint azt, ha valaki nehéz érzelmi helyzetben van.

És még azt mondják, hogy a nők empatikusabbak. OMFG! Gyakran sokkal érzéketlenebbek vagytok.