Mi visz rá egy nőt, hogy eltűrje a megalázó, kegyetlen viselkedést a párjától? Mi ennek a pszicológiai háttere?
Sziasztok,
Lehet, hogy picit hosszú lesz, köszönöm, ha elolvasod és ötleteddel, tapasztalatoddal segítesz a probléma megértésében. Azért írtam ki a kérdést, mert ha nem látnám testközelből ezt a szituációt,akkor el sem hinném, hogy létezik ilyen.
Adott egy nő, akivel borzasztó rosszul bánik a párja. Mindketten a 30-as éveik közepén járnak, 10 éve vannak együtt, két gyerekük van, nem házasok. Már a gyerekek születése előtt is előfordult, hogy elcsattant egy-két pofon a férfi részéről. A férfi nagyon sokat utazik a munkája miatt, alig van otthon. Ha otthon van, akkor piszkálja a nőt mindennel (miért így csinálja ezt vagy azt, miért nem amúgy). Kitalálta, hogy az egyik gyerek nem is tőle van, és apasági vizsgálatot akar. Ezt a gyereket tettlegesen is és szóval is bántalmazza. A nőt megszólja a súlya miatt, letehénezi. (A nő sosem volt nádszál-alkat, van rajta kicsi felesleg, de nem sok, a férfi kövér, formátlan). A férfi rengeteg pénzt keres, de filléreskedik a családjával, a nőnek minden kiadást fel kell írnia, mert túl sok pénz megy el a férfi szerint. A gyerek sportórájára fordított pénzt is ablakon kidobottnak tekinti, mert a 3 éves gyerek nem azt a teljesítmény nyújtja, amit ő elképzelt. A temérdek pénzből a család semmit sem élvez…nem járnak szép ruhákban, nem nyaralnak, lepukkant lakásban laknak, inkább félreteszi a férfi. Ha jókedvében van a férfi, akkor mondja, hogy menjenek el a városházára és házasodjanak össze, de egy óra múlva akár azzal fenyegetőzik, hogy elhagyja.
A nő mindezek ellenére is vele van. De a felsorolt dolgok számomra annyira abszurdak, annyira túl mennek minden határon, hogy nincs az a pénz, ami miatt ez megérné, ráadásul bántja is a közös gyereküket. A 3 éves gyerek a mai napig nem szobatiszta, nyilvánvaló, hogy lelki baja van. Voltak gyerekpszichológusnál, de azt mondta, hogy nincs semmi baja. Hát ha ez sem tántorítja el ezt a nőt a párja mellől, akkor mi?? Ez a nő a családtagom és természetesen már akkor próbáltuk lebeszélni erről a férfiről, amikor ráemelte a kezét és a gyerekek még sehol sem voltak. Nem hallgatott ránk.
Komolyan érdekelne, hogy mi ennek a pszichológia háttere, szeretnék utánanézni, utánaolvasni, hogy megértsem és hátha úgy segíteni tudnék valahogyan.
Köszönöm!
válasza:
válasza: válasza:A nőnek az önértékelési zavara áll a háttérben. Azt hiszi, nem érdemel jobbat, sőt, még ilyet sem találna többé (főleg 2 gyerekkel, 30-on túl). Ezt a férfi erősíti is benne, amikor letehénezi, piszkálja stb.
És igen, a fenti háttérrel VAN az a pénz, ami miatt a nő marad. Én se tenném, de egy lelkileg sérült ember, aki azt hiszi magáról, hogy semmire sem jó, arról is meg van győződve, hogy nem tudná eltartani magát és a gyerekeit. Gondolom, attól is fél, hogy ha szétmennek, a férfihez kerülnek a gyerekek anyagi okokból.
Véleményem szerint nem a gyereket kéne pszichológushoz vinni (sok 3 éves van, akinek az idegrendszere nem elég érett a szobatisztasághoz), hanem a nőnek kéne mennie. Egészen biztos, hogy te nem fogsz tudni segíteni.
A szívás az, hogy mivel nem házasok, a sok félretett pénzből semmi nem jár a nőnek, ha mégis szétmennek. Holott együtt gyűjtötték össze, mert az összegyűjtéshez kellett az, hogy ne költsenek semmire, és kellett az, hogy a nő törődjön a gyerekekkel, hogy a férfinek legyen ideje pénzt keresni. Nem írtad, a nő dolgozik-e (feltételezem, hogy legalább egy ideig otthon volt a gyerekekkel), de arra tippelnék, hogy ha "válásra" derülne a sor, a nőnek semmije nem maradna, se lakása, se pénze. Valószínűleg ezt nem meri bevállalni, inkább tűr.
(Persze jobb lenne talpra állnia, mert akkor is így jár, ha nem ő lép le, hanem a pasi megunja és kidobja.)
válasza:Egy kívülálló nem tudhatja miért marad egy ilyen emberrel a párja, és hát igen, tenni sem lehet semmit, amíg az illető nem akarja.
Valami miatt belemegy a kapcsolatba és már az elején sem veszi észre hogy nem stimmelnek a dolgok, tehát hogy nem az a normális ahogyan vele bánik a férfi. Talán gyerekkorában rossz példát látott, vagy valami miatt kicsit eltorzult a saját világa stb.
A másik típus, aki már az elejétől kezdve érzi, hogy nem stimmelnek a dolgok, de hárít, azt gondolja később megváltozik majd a párja, hogy csak átmeneti az egész.
Bárhogy is indul, az biztos, hogy egy bizonyos idő után a testi és a lelki terror miatt az ilyen nők elveszítik saját önállóságukat és akaratukat, mintegy megsemmisül a személyiségük és már függővé válank a párjuktól. Emiatt akkor is vele maradnak ha bántja őket, ha megalázza őket. Sőt sokszor az ilyen nők magukat hibáztatják, "azért ütött meg mert igaza volt", "én hoztam ki a sodrából mert nem tudok semmit jól megcsinálni" stb. Az, hogy semmilyen indokkal sem normális ha egy férfi megüt egy nőt, már nem jut el a tudatukig.
Általában akkor szoktak lépni az ilyen párkapcsolatban élő nők, ha már a gyermeküket is veszélyben érzik, vagy őket is támadás éri. Mivel az ismerősöd még a gyermeke bántalmazását is eltűri, elég komolyan benne lehet lelkileg ebbe. Onnan nagyon nehéz lesz kimozdítani.
(A gyámhatóságnál meg lehet érdeklődni, hogy ilyen esetben mit lehet tenni, ha a gyermek is bántalmazva van, hogy mi lenne a sorsuk. Ezt az ismerősöddel is meg kéne előtte beszélni, hogy ha már ő nem akar kilépni, legalább a gyerekét ne engedje bántani, miatta tegye meg.)
válasza:Általában azok a nők maradnak ilyen kapcsolatban, akik maguk is hasonló családban nőttek fel. Egy rakás frusztrációt szedtek össze gyermekkorukban, nincs önbizalmuk, önértékelési zavarosak, stb. E-mellett mivel ezt látta, és az ő édesanyja is így élt, nem tapasztalt mást, sok esetben azt hiszik ez a normális, egy nőnek ez a sors jut.
Ha nem így nőtt fel, akkor meg nagyon szerelmes volt eleinte, az a majomszeretet féle, amikor a nő bármit elvisel csak azért, mert a fene nagy szerelem elveszi az eszét. Amire oszlik a lila köd, addigra az agresszív pasija elhiteti vele, hogy semmire nem jó, nem kell senkinek, és örüljön hogy ő még szóba áll vele. Amire rájön hogy ez nem így van, már nem tartja a férfi mellett más, csak az iszonyatosan erős félelem.
Szerintem 3. kategória nagyon nincs, mert egy egészséges nő, aki tudja milyen egy normális család, ezt nem tűri el.
válasza:a bántalmazó és a bántalmazott kapcsolata mindig más, mindig "különlegesebb"
a bántalmazásra hajlamos illetve már bántalmazó férfi mindig és kizárólag!!! olyan nőt választ komoly kapcsolat céljából, ahol előre látható, hogy a bántalmazást megteheti majd...önbizalom hiányos, befolyásolható, nulla személyiséggel megáldott, félénk, bátortalan, elnyomható nő lesz a választottja (mert egy határozott, önmagával rendben lévő nővel ezt ugye nem lehet megtenni)....
aztán a bántalmazó és a bántalmazott között lassan függőségi kapcsolat alakul ki....a bántalmazott függ a bántalmazójától, hozzászokott, nem érdekli, reményvesztett...mint egy függő ember...csak ő a férjétől/barátjától/társágól függ....
válasza: válasza:Köszönöm az eddigi válaszokat.
A nő jelenleg nem dolgozik, a kisebbik gyerek még nincs 1 éves. Két diplomája van, szerintem tudna megfelelő munkát találni, ha a kisebbik is ovis korú lesz. Jelen esetben azért nem érzem jogos indoknak a pénzt, mert szinte semmit nem lát belőle a nő és a gyerekek, tehát nyugodtan lehet úgy nézni, mintha nem is lenne az a sok pénz.
Egyébként, ha elhagyná a nő, akkor semmi pénz nem járna neki hiába nem házasok? Nem tudom, hogy most mi az aktuális törvény vagy jogszabály az élettársi kapcsolatról.
A nőt és testvérét egyedül nevelte az anyukájuk 5-6 éves koruk óta, pontosan azért, mert az apjuk ivott és bántotta őket, az anyjuk ezt nem tűrte és elhagyta az apukát, vállalva, hogy egyedül neveli fel a két gyerekét. Tehát ott van a nő előtt az édesanyja példája, aki elhagyta a bántalmazó apjukat.
Abban biztosan igazatok van, hogy önértékelési zavara van a nőnek és nem hiszi el, hogy járna neki jobb és nem ezt érdemli. Nagyon fásult. Egy baráti/családi vacsorán a férfi kb. 10 ember előtt tett egy elég csípős megjegyzést arra vonatkozóan, hogy az egyik gyerek nem tőle van. Nyilvánosan megalázta és egy szót sem szólt a nő.
Nekem már az is eszembe jutott, hogy a nő szed valamilyen gyógyszert, valamilyen nyugtató-félét, mert annyira nyugodt. De nem normális értelemben véve nyugodt, hanem tompultan. A gyerek egy kis vadember. Alig mosolyog, állandóan morcos az arckifejezése, üt, vág, csapkod indokolatlanul. Ilyenkor a nő csak széttárja a karját, hogy ő ennél jobban nem tudja nevelni és nem szól rá, vagy ha igen, akkor egér-hangon, a határozottság minden jele nélkül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!