Hogy érintené a családodat ha meghalnál?

Hát...abba még belegondolni is szívszorító, hogy mi lenne ha az én szeretteim halnának meg...atomjaiamra hullanék szét.....

Ha én murdálnék ki...azt jól viselném.. :D Csak 1-2 embert sújtana tényleg le..anyumat és a férjemet. Ők megszenvednék az biztos. Hugom is sírna párszor...de aztán túl lépne a dolgon. Sógoraim se lennének túlságosan letörve...sógornőm, anyósom, faterom sem... Öreganyámék is biztos pityeregnének kicsit...de ennyi. 28/nő

engem legjobban a kicsi lányom aggasztana h mi lesz vele,

a nagyok apja tuti megtudna birkózni azzal h nála lennének a gyerekek - apaként nagyon szuper

de a mostani párom ......

hát én már gondolkoztam végrendeleten pont e miatt h kikötnék benne dolgokat

valahogy nem akarom h a mostani párom nevelje egyedül pláne h meg sem tudná oldani

meg azt sem akarnám h anyóshoz kerüljön le az isten háta mögé....

A szüleim nagyon rosszul viselnék, fogalmam sincs feltudnák-e valaha is ép ésszel dolgozni. Ezt onnan tudom, hogy egyszer 17 évesen bevásárolni voltunk közösen, rosszul lettem, annyi jött ki a torkomon, hogy rosszul vagyok, a következő pillanatban meg már se kép se hang. Apu kapott el, az ő karjaiban csuklottam össze (nyitott szemekkel). Viszonylag gyorsan magamhoz tértem. 1-2 perc volt az egész, de a szüleim totálisan sokkolódtak és nagyon megijedtek, hiszen előtte ilyen sosem volt. Azt mondta anyu, hogy azt hitte aput is úgy kell majd felmosni. Utána napokig benézett a szobámba félóránként, hogy jól vagyok-e, megvagyok-e. Amikor ott magamhoz tértem, akkor is agyon ölelgetett, hogy ő mennyire megijedt, teljesen elérzékenyült. Anyut ez a helyzet nem vágta ennyire mellbe, de láttam a nagypapám temetésén. Ha csak fele ennyire viselné meg az én halálom, már az is durva lenne... Nem tudom valaha is feltudnák-e dolgozni.

Tesóm kiakadna, de ő idővel túllépne rajta. Az egyik nagymamám is, bár folyton kijárna a temetőbe, de talán lelkileg nem rokkanna bele. A másik nagyimmal nem tudom mi lenne. Ő két fiát már eltemette, borzasztóan érintené, ha egy unoka is "beállna a sorba".

A család többi tagja kicsit pityeregne, aztán elfogadná szerintem.

A szüleimet félteném nagyon, tehát biztosan nem fognak túlélni, még ha nekem lelkileg könnyebb is lenne ez a verzió, mint őket elveszíteni.

Hát érdekes kérdés az biztos. De most engem is elgondolkodtatott.

Anyámat nem tudom hogyan reagálna, mert ő egy szikla. Még tippelni sem tudok, hogy hogyan élné tovább az életét.

A húgom biztos, hogy depressziós lenne, és nehezen dolgozná fel.

Egy nagyanyám van, ő is egy szikla, de őt is mélyen érintené szerintem.

Apám az érdekes a témában, mert kiskorom óta leszarja a fejemet, van amikor megjelenik az életemben, és rövid ideig normális, de aztán ahogy szokták mondani pusztítást végez, és lelép. Biztos elgondolkozna rajta, hogy az egyetlen lányát elveszítette, mit kellett volna másképp csinálnia.

A páromat nagyon megviselné. Vele nem is tudom mi lenne. De az biztos, hogy szellemként visszatérve vigyáznék rá:)

Hát első körben míg eljutna a hír innen hazulra, már az megérne egy misét.

A Nagynéném magát okolná, utána pedig meggyűlölné anyámat, v legalábbis imádkozna a lelki üdvvért, mert a pokolba tüze fogja nyaldosni.

anyám a Nagynénémet okolná, és kvának kiáltaná ki, és megindulna a következő családi háború

vaaagy

anyám meglepődne, vállat rántana, s aszondaná, jobb helyen vagyok már.

a Bátyám magába szállna, és csendes lenne egy jó darabig

a Nagyobbik hugom vállat rántana, és élné tovább az életét

a Kisebbik hugom kikészülne

Az Unokatesóim közül egyet biztosan tudok, hogy teljesen padlón lenne, a többiekről max, h gyászolnának.

A Párom magát hibáztatná, és teljesen lecsúszna.

A Nagypapám rettenetesen meggyűlölné anyámat és többet nem is akarná látni.

Ja, igen. anyám másik tesója szintén anyámat hibáztatná és gyűlölné.

a Párom szülei nem értenék.

a Barátnőim gyászolnának,de h hogyan, arról gőzöm sincs.

Én meg békében porladnék a Nagymamám mellett,és lófszt sem érdekelne már, h ki mit csinál körülöttem.