Kinek a hibája ha az apa nem tud a gyerekéről?

Még 2010. elején elköltöztem a volt élettársamtól. Viharos volt a szakítás, mert megütöttem és megcsaltam, mielőtt eljöttem volna tőle. Pontosabban hosszú hónapok óta viszonyom volt egy nővel, aki jelenleg már a feleségem. Amikor elmondtam, hogy szakítani akarok, azt mondta, hogy beszélni akar velem, de nem hallgattam meg, gondoltam, hogy úgyis békülni akar, de én nem akartam. Ekkor közölte, hogy „reméli, most úgy választottam, hogy anyuci kényes ízlésének is megfeleljen.” Anyám gyűlölte őt, és ott bántotta lelkileg, ahol tudta. Segített összecsomagolni, aztán rámcsapta az ajtót, és azóta nem láttam, pedig egy városban élünk. Nem is próbáltam felvenni vele a kapcsolatot, mert nem láttam értelmét.

Ez volt az előtörténet.

A hétvégén sétáltam a feleségemmel a városban, amikor megláttuk őt. Pontosabban őket, mert vele volt egy kisfiú is. A feleségem viccesen megjegyezte, hogy mennyire hasonlít rám a kicsi, aztán jót nevettünk a dolgon. Még aznap este a baráti társaságban megemlítettem, hogy láttuk a volt barátnőmet egy kisfiúval, mire valaki megkérdezte: „Nem is tudtad, hogy van gyereke?” Ha azt mondom, hogy a szívroham kerülgetett, akkor keveset mondok. Kérdezgettem, számolgattam, de akárhogy is nézem, az az én gyerekem. Soha egy szóval nem mondta, hogy terhes, semmi jelét nem láttam. De még a közös barátok sem mondták, pedig két lánnyal azóta is jó barátnők. Mit csináljak? Keressem meg? A feleségem azt mondja, hogy igen, mert ha valóban az enyém, akkor igenis minimum gyerektartást fizessek utána, és próbáljam meg megbeszélni az anyukával, hogy láthassam.

Mit tegyek?

28 F