Elhunyt az ex párom! Elmenjek a temetésére, vagy inkább ne?
Az első nagy szerelmem volt ez a férfi, az első mindenben, így mindig is különleges helyet foglalt a szívemben. Most, huszonévesen sajnos elhunyt.
Igazából jobban megvisel, mint gondoltam, pedig évek óta nem beszéltünk már. Teljes szívemből úgy érzem, hogy szeretnék ott lenni a temetésén és végső búcsút venni tőle. A férjem külföldön tartózkodik, de azt mondta tegyem azt, ami jól esik. Édesanyám pedig szívesen elkísérne.
A probléma az, hogy ennek a férfinak a párja nem igazán kedvel engem. Rögtön azután jöttek össze, hogy mi szakítottunk. Igazából elszerette tőlem őt, úgyhogy nekem lenne okom nem kedvelni őt, de ez nem így van. Sokáig féltékeny volt rám, el akart távolítani az ex párom életéből és ezért mindent meg is tett. Nem tudom mennyire élnek ezek az ellenérzések még benne, de én nem akarok balhét, sőt... Bántani sem akarom, nem akarom, hogy rossz érzései legyenek amiatt, hogy én is ott vagyok. Kicsit tartok ettől a helyzettől és nem tudom mi lenne a helyes. Van-e ott keresni valóm, vagy inkább hagyjam?
Kérdező, természetesen elmennék. Volt az életemben már ilyen szitu, mármint elhunyt ex barátnő, és elmentem a temetésre. Aztán pár nap múlva a férje felkeresett (a mi esetünkben ő volt előttem és utánam is... szóval ismertük egymást eléggé...) és megköszönte, hogy ott voltam, majd átbeszélgettük az estét. Ennyi.
Épeszű hozzátartozó tudja, hogy a temetés nem róla szól, hanem az elhunytról, ott nincs helye semmiféle személyes vagy családi sértődöttségnek, utálkozásnak, háborúságnak.
Évek óta nem beszéltem sem a volt párommal, sem az ő élettársával. Mi nagyon jóban váltunk el így is, nem volt harag közöttünk, csak az új párjának ez nem tetszett. Tud jelenetet rendezni, volt hozzá szerencsém, de bízom benne, hogy ez nem egy olyan alkalom, ahol elsődleges gondolata az lenne, hogy velem balhézzon.
Eszem ágában sincs őt provokálni, de végülis anyukám is azt tanácsolta, hogy ne törődjek vele, ha jelentet rendez, azzal magát járatja le és nem engem, jogom van ott lenni.
Én nem akarok feltűnősködni, egyszerűen csak ha meghal egy szerettem, ami így megvisel, akkor szükségét érzem a végső búcsúnak. Annak, hogy lássam, hogy tényleg ott van a koporsója/urnája és vége van. Ezt nem adja meg az, ha másnap megyek ki. Nem tudom megmagyarázni.
Részvétet nyilvánítani nem megyek oda és nem is akarok a közeli hozzátartozók közé beállni természetesen. Csendben meghúzom magamat valahol, ha sokan lesznek, lehet fel sem tűnik egy közös ismerősnek, családtagnak sem, hogy ott voltunk, így nincs probléma, de ez ugye előre sajnos nem kiszámítható és mivel "U" alakban állnak a ravatalnál az emberek, így ha csak kisebb társaság jön össze nehéz lenne "elbújni".
Alszok még rá párat, a lelkem nagyon azt diktálja, hogy el kellene mennem. :(
Én nem mennék,de az én vagyok.Te mit szólnál az ex barátod ,párja helyében?
De ha menni akarsz,menj,a Te döntésed, életed.
Ez a te döntésed, tanácsokat nem is akarok adni, csak azt mondhatom el, én hogy döntenék egy ilyen helyzetben:
A temetésre nem mennék el, ha ennyire kétséges, hogy nem-e balhé lesz belőle. Még ha ez nem is az én hibám lenne, fájna, ha egy nekem fontos embert nem lehetne méltósággal, tisztelettel elbúcsúztatni főleg ha ezt valamilyen módon én váltanám ki. Még akkor is, ha nem én rendeznék jelenetet, hanem esetleg valaki miattam.
Persze nem biztos, hogy a férfi párja, vagy a családja pont a temetésen balhéznának veled, de én az esélyt sem adnám meg.
Én inkább a temetés után néhány nappal mennék ki egyedül és vinnék egy szál virágot rá és akkor és ott elbúcsúznék.
De mint mondtam, ebben a helyzetben te döntesz, tedd azt, amit a szíved diktál.
:O
Nem kötekedésnek szánom, de akik itt az ex mostani párját nézik, hogy jajj, hogy esne neki, azok komolyan gondolják, hogy miatta ne menjen a volt barátnője a temetésére?
Remélem, hogy sosem tudom meg fiatalon, hogy milyen érzés elveszíteni a férjem, de azzal tisztában lennék, hogy volt múltja előttem. És ha a sírja mellett állnék, a fájdalom lenne a legerősebb, nem az, hogy azt lessem, hogy ki jött elbúcsúzni tőle.
És ha látnám is, hogy van ott exe, akkor sem bánnám.
Volt egy közös múltjuk, szerették egymást, ezért eljön az utolsó útjára.
Van olyan, aki komolyan gondolja, hogy ezért kiverné a balhét az elvileg szeretett férfi temetésén?
Szerintem menj el Kérdező, ha elszeretnél búcsúzni tőle, és úgy érzed, hogy ez a temetésén lenne.
Lehet van olyan ember, aki a sírkő mellett állva, utólag is el tud búcsúzni, sajnos én sem ilyen vagyok, pedig talán könnyebb lenne.
Bennem nagyon az van, hogy a szeretett, vagy tisztelt halottat kísérem az utolsó útján. Ami után nincs már több.
Én is lemennék. Egy temetés nem zártkörű rendezvény.
Persze részvétet nem nyilvánítanék.
Szia!
Szerintem menj el. Ha ott leszel, a helyzet fogja adni, hogy hogyan tudsz állni, ha kis társaság van akkor messzebb állsz a többi gyászolótól, a virágot akkor helyezed a sírra amikor már mindenki megtette és "szállingóznak" el az emberek. De véleményem szerint senkinek nincs joga megtiltani, hogy egy temetésre ki mehet el és ki nem..még a mostani párjának sem! Ha szíved szerint elmennél akkor menj el, legyél ott, és ne azzal foglalkozz, hogy ki mit fog gondolni! A saját érzésedire hallgass, arra, ami neked a legjobb "megnyugvást" és búcsúzási módot jelentené. Ha nem így teszel, lehet, hogy meg fogod bánni...
Szia Kérdező!
Ha a lelkednek szüksége van arra, hogy az utolsó útjára elkísérd az exed, akkor ott a helyed! Attól pedig ne félj, hogy balhézni fog a párja. Ha a gyászolok között elvegyülsz nem lesz miért szólnia. Nagy valószínűséggel észre sem fog venni. Tapasztalatból mondom, hogy a családnak kisebb-nagyobb gondja is van annál, hogy "leltárba" vegye az egybegyűlteket.
Részvétem!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!