Miért kell nekem elfogadni a párom családját?
Több éve párkapcsolatban élek, egy tőlem 5 évvel idősebb férfival.
Köztünk minden jó, ő dolgozik, több zakmát kitanult, egy percig sem volt munkanélküli, vagyis addig amíg egyikből a másik meló helyre át nem ment.
Sosem bűnözött, és én csak ő szeretem és nem a családját, aki nem dolgozik, az édesapja évek óta nem dolgozott, az édesanyja is csak szülni tudott, 6an vannak testvérek, ebben a mai világban ez nagyon sok. Párom testvére, 20évesen 2 gyermek édesapja, és ő is sokáig munka nélküli volt.
Az egyik bonyodalom a másik után, ha haza látogatunk hozzájuk, állandóan csak a sajnálkozás, a kéregetés van.
Gondolom kiderült belőle hogy félig roma a család, az anyuka.
Én nem tudom elfogadni a családot, és már a gyerek vállalásnál megfordult a fejemben hogy mi lesz ha a gyermekem túl sötét színű lesz mert mondjuk hasonlítani fog a dédi mamára?
már a gyerek vállalásnál megfordult a fejemben hogy mi lesz ha a gyermekem túl sötét színű
Ezt mond el a párodnak, biztos nagyon díjazni fogja! Valószínűleg tudtad, hogy roma, mikor összejöttél el, de te ezt nem tudod elfogadni, a többi csak rizsa!
Kellemetlen lehet úgy odamenni, hogy ők ott pénzszűkében élnek, ti meg "normális" körülmények között, de mivel nem önhibájukon kívüli a szűkölködés, így egy percig sem kell sajnálni őket. Nem a párodtól kéne várniuk a megváltást, hanem el kéne menni dolgozni, és csak annyi gyereket a világra hozni, amennyit biztonságban el tudnak tartani.
Jogos az aggályod a jövőt illetően, még akkor is ha most egyelőre közös nevezőn vagytok a pároddal ez ügyben. Mindenképpen alaposan tisztázzátok le a pároddal, hogy ti külön család vagytok, dolgoztok, haladni és fejlődni akartok, és nem tehetitek meg, hogy másokat is szponzoráljatok. Ha a párod is egyetért és mindenben fix a megállapodás, akkor onnantól kezdve nincs gond, úgy már lehet gyereket is vállalni. A családjához meg addig mentek amíg ki lehet bírni. Lehet nekik is pedzegetni amikor tudják hogy van pénzetek, hogy azért mennyit dolgoztatok és hogy mire kell nektek a pénz. Érezzék, hogy nem a fán termett és nem véletlen güriztek.
Nos, a bőrszín az, amit kivédeni nem tudsz. Előre nem lehet tudni hogy kinek a génjeit örökli majd. Dehát ez benne volt a pakliban akkor is, amikor megismerkedtél a pároddal...
"Lehet nekik is pedzegetni amikor tudják hogy van pénzetek, hogy azért mennyit dolgoztatok és hogy mire kell nektek a pénz. Érezzék, hogy nem a fán termett és nem véletlen güriztek."
13-as, te szerintem ezek szerint nem ismersz egy roma embert sem:DD Majd szerinted elgondolkoznak és elszaladnak dolgozni? Tudják ezt ők jól, hogy a pénzért meg kell dolgozni, de nem akarnak, főleg, ha van egy jól kereső családtag, meg ugye a segély, akkor minek?
Bár a többi része tetszik annak, amit írtál!:)
Megértem, de a férjeden múlik a dolog. Hogy ő mennyire akarja a családjával tartani a kapcsolatot.
Nálunk is ez van (habár romák éppen nincsenek), amikor a vőlegényem nagymamája odatelefonál, hogy expressz módon utaljunk át neki 100 rugót, mert kiteszik őt az albérletéből... Közben meg 58 évesen előrehozottan nyugdíjaztatta magát, miközben egészségügyi problémái nincsenek.
De ha megkérdezem a vőlegényemtől: "Mi lesz, ha a gyerekünk kiköpött úgy fog kinézni, mint anyukád?" (Az anyjával rettenetes a viszonya), azt válaszolja: "Akkor is ugyanúgy fogom szeretni."
Hát, nehéz kérdés, az biztos.
Bár tudok egy úgymond "ellenpéldát" is felhozni. Volt párom például: kékszemű, majdhogynem fehérebb a bőre, mint nekem, és szőkésbarna a haja. Az anyukája magyar származású, az apukája volt cigány, akinek nagyon sötét bőre volt. (A szülei még kiskorában elváltak, azóta apukája meghalt). Én soha az életben ki nem találtam volna, hogy félig cigány. Amikor megtudtam, akkor sem zavart a származása, hiszen ő is és az anyukája is nagyon rendes, és normális emberek. Szüleim persze ellenezték, ezzel meg csak idegesítettek anno, mert ebben az esetben tényleg semmi alapjuk nem volt rá. De persze (sajnos) ez a ritkábbik eset.
23/N
Szintúgy nem kedvelem, sőt nem is szeretem a párom családját mint te. Mindenesetre miatta próbálom magam megerőltetni és a látszatot fentartani a néhány havi összejöveteleken. Ennek ellenére a párom tudja, hogy utálom őket(bántottak, piszkáltak, össze akartak ugrasztani) de elfogadja, tudja, hogy én őt szeretem, őt választottam, őt tisztelem nem pedig a családját.
Ha a Te párod nem ezt a felfogást képviseli akkor-most el lehet, hogy kemény- de a kapcsolatotok halálra van ítélve. A szüleim ilyenek miatt váltak el, szóval tudom miről beszélek. És ne haragudj, nem akarlak megsérteni de ha ilyeneket írsz: "mi lesz ha a gyermekem túl sötét színű lesz mert mondjuk hasonlítani fog a dédi mamára?" akkor fogod egyáltalán szívből szeretni a férjed és a gyereked? Pedig a te gyermeked lesz!:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!