30 évesen mennyire elítélendő, ha valaki orvosi egyetem elvégzésébe kezd?

Figyel, a tényállás a következő.

Az orvosit nyilvánvalóan csak nappalin csinálhatod, levelező nincs, remélem soha nem is lesz. Viszont ez teljes "munkaidő", úgy értem az orvosi igen kemény, egész nap bent kell lenni, mondanom sem kell, hogy otthon meg szarásig tanulni. Ez alatt 100%, hogy semmilyen munkát nem tudsz vállalni, vagy ha vállalsz, amellett TE nem leszel orvos, az tuti. Ergo, abban a 6 alapképzési évben mire végzel (kivéve ha fogorvosnak mész mert az csak 5 év alap) addig valakinek téged biztosan el kell tartania, beleértve a tizenmilliós tandíjadat, mert ez már nem lesz ingyen.

6 év után lehetsz rezidens, netto 110 000-ért, teljes munkaidőben, talán, de a népszerűbb szakokon még Te fizetsz. Szóval hozzájöhet még 3 év, vagy több, amíg alig lesz bevételed, legalább is a korábbihoz képest.

Most objektíven szemlélve a helyzetet a következőket tudom mondani. Ha addig összetapsolsz 20 millát, amiből eléldegélsz a másoddiplomád alatt, akkor oké.

De egy házastárs sem lesz elragadtatva, ha a társának a koszt, kvártély plusz hitelét a tandíjra is neki kéne fizetnie. Kivéve ha valami milliomossal jössz össze. Erre gyereket vállalni nem lehet, a nőknél ilyen korban már ez kritikus téma, plusz elég sok időt kell kibekkelni. Csak akkor vágj bele ha egyedül is menne.

A gondolat maga egyáltalán nem elítélendő, de hobbiból senki nem jár orvosira, ezt vedd figyelembe. Azt meg nem értem, hogy 30 évesen lesz mérnöki diplomád és akkor akarod kezdeni az orvosit, vagy 30 éves korodra szeretnéd az orvosit IS befejezni? Mert nem mindegy...

az feltűnt már, hogy gyakorlatilag kevesebbet dolgoznál egész életedben, mint ameddig a felkészülés tartott?

ha ezt nem tartod gáznak, akkor nem tudom mit. mindenesetre hitelt erre ne vegyél fel :D

Bocs, de a kérdés stílusa alapján nem vagyok benne biztos, hogy te már a felsőoktatásba jársz, 14-15 évesek szoktak így fogalmazni.

Most nem olvastam el, írtál-e azóta mást is, így a véleményem, hogy nem szégyen, nem is késő, még akkor is dolgozhatsz orvosként jó 25 évet.

Viszont remélem, tisztában vagy vele, hogy két állami finis diplomád nem lehet, az orvosin pedig milla körül van egy félév. HA sikerül olyan feleséget találnod, aki tolerálja, hogy ennyit kiadsz rá, nem keresel, alig vagy otthon, vágj bele.

Nem elítélendő HA nem várod el, hogy mások finanszírozzák a tanulásod és a többi kiadásod, ami az életre kell. Ezen gondolkoztál? Most meglesz a mérnöki, abban melózol egy kicsit és annyit össze tudsz szedni, hogy utána sok évig el tudd magad tartani + tandíj? Mert orvosi mellett nem lesz időd melózni!

Szerintem nem tudod mit akarsz igazán, nem gondoltad végig! Meg keress olyan pasit, aki ezt vállalja 30 felett; asszony sosincs otthon, gyerek nuku, ő dolgozik, te meg csak tanulsz...

Tanulni szép dolgok, egyetemet elkezdeni 50 évesen se "elítélendő" DE úgy érzem ez csak egy gyermeteg álom ami ma az orvosiról szól, holnap meg a lovasterápiáról, aztán pedig Afrikába mennél inkább az árvákat segíteni.

Ötletnek, elképzelésnek nem rossz, de a mai világban "őrültség", "pénzkidobás". Az orvosi komoly szak, nem tudnál mellette dolgozni. Ennyi idősen senkitől se várhatod el, hogy támogasson! De ha támogatna is valaki, nem éreznéd kellemetlennek, hogy 40 évesen lennél pályakezdő? Lennél 40 éves, feltehetőleg csak futó kapcsolatokkal dicsekedhetnél az idő híjján és ugyan van két diplomád de az életről semmi fogalmad!

Egyelőre koncetrálj a jelenre aztán később eldől! Lehet, hogy véghezviszed és te leszel a legjobb orvos Európában :) Úgyhogy ne érsd fére, nem lebeszélni akartalak csak megvilágítani valamit az én személyes szemszögemből.

17 és 30 -as válaszoló :)

Jó savanyú a szőlő a a tipikus kiábrándult, végtelenül irigy és buta prolinak :)