30 évesen mennyire elítélendő, ha valaki orvosi egyetem elvégzésébe kezd?

Huh te gyerek, most ezt mégis hogy gondoltad?

Na jó kezdjük az elején:

30 évesen orvosit kezdeni nem rossz ötlet, sőt 50 évesen is lehet tanulni (sőt még később is) és becsülendő, jó dolog, de csak akkor ha a gyakorlati része rendben van azaz pl tudod finanszírozni magad.

Maga az ötlet nem hajmeresztő, inkább az amiket írsz, mert egymásnak sok dolog ellent mond. Ha nehézségeid vannak a suliban már most, akkor felesleges phd-ra meg orvosira gondolni, hisz aki az alapszakot nem végzi el kitűnően, annak kevés az esélye arra hogy phd-ra menjen, ráadásul egyáltalán nem törvényszerű hogy 30 éves korodra még phd-zni is tudnál, meg ki élnéd magad, ez hülyeség. Ha valakinek phd-ja van az azt jelenti hogy elhivatott a szakmájában és nem gondolkodik ilyesmin hogy pár év után szakot vált, mást tanul stb.

Túl sok időt töltesz a jövőben, frusztrálod magad ezen, több időt kellene a jelenben töltened, úgy látom evvel problémád van.

2 szak elvégzése nem szükséges ahhoz hogy azt csináld amit szeretnél. Ha orvos akarsz lenni akkor most azonnal hagyd abba a mérnökit, és inkább az orvosira koncentrálj. Ha meg a mérnökit választottad akkor arra koncentrálj most.

Értem, hogy érdekel az egészségügy, de neked kell kitalálnod hogy mivel is akarsz naponta foglalkozni. Amúgy egy phd-ra készülő és phd-ra esélyes ember nem gondolkodik olyanokon hogy 30 éves korára ki is éli magát az adott szakmában. Aki phd-t végez annak már saját kutatási területe van, akár egészségügyi mérnöki témákat is lehet összevonni.

Szóval én hülyeségnek tartom mert olyan össze-vissza akarod csinálni és 10 évre előre gondolkodsz, meg szakváltásban és phd-ban is gondolkodsz, pedig azt írod hogy nehézkesen meg most a suli neked.

Szóval ezt így nem jól hoztad össze.

Nem megyek bele a többibe, mert már így is hosszan írtam, de a lényeg hogy arra koncentrálj hogy most mit akarsz, 30 éves korodban meg más ember leszel hidd el. Addig még 8 éved van. 8 évvel ezelőtt hol tartottál? 14 éves voltál. Más volt a személyiséged, mások voltak a terveid. Ugyanennyit fogsz változni 30 éves korodra is szóval szerintem meg kellene tanulnod a mostban élni.

"Ha esetleg házas lennék már abban az időszakban, akkor a házastárs mennyire nézné rossz szemmel, hogy azzal vagyok elfoglalva, hogy orvosira járjak?"

A házastárs mennyire nézné rossz szemmel? fuh. Ha ismersz pár nőt akkor tudhatod hogy vannak féltékenyek is vagyis azok akik időigényesebbek, de olyanok is akik támogatnak mindenben, vagy akik szabadságigényesek, stb. Szóval ez megint rossz kérdés. Te magad fogod választani a partnered. Tudnod kellene milyen párt szeretnél. De ha mondjuk úgy alakulna hogy gyereked is lesz, akkor természetesen nem lehetsz távol a nap 20 órájában munka és tanulás meg egyéb dolgok miatt mert a gyereked a te felelősséged is. Szóval: van olyan házastárs aki rossz szemmel nézné, de van aki támogatna. Már megint az a gond evvel hogy nem tudsz a mostban élni, előre tervezel 10 évet, mikor azt sem tudod hogy még hogy milyen párod lesz, lesz e párod stb, de mint mondtam te választod a párod, szóval tőled függ, de ez így nagy butaság ennyire előre tervezni ráadásul ennyire vaktában...

MOST csináld a sulit a tőled telhető legjobb módon, az nem előny ha nehézkesen megy. Ha meg inkább az orvosi érdekel akkor MOST jelentkezz át.

Ha később meggondolod magad, akkor is van lehetőség módosításra, de a jövőt túlparázod. Amúgy a feltalálók többségének még mérnöki sulit sem kellett végeznie, autodidakta módon csinálták a dolguk.

Nem elítélendő.

De az orvosi mellett, ha komolyan veszed, NEM lehet dolgozni és bulizni sem igen. A párkapcsolat is elég necces, mert kevesen viselnék el, hogy csak két-három hetente van időd a párodra.

21-el értek egyet, még annyit hozzá tennék, hogy én nőnek vettelek ki az írásod alapján. Amúgy ki fizetné neked kb 40 éves korodig a tanulmányaidat? Mert ha mellette dolgozol (orvosi mellett nem fog menni!!!) akkor valakinek fizetnie kell az életed és a tandíjat. Mivel most a maxot elfogod használni a támogatott félévekből, az orvosin 600-1000 ezer között fizetned kell félévente. Az miből menne?

Nem megvetendő a terved, szép dolog, de átgondolatlan.

30 évesen kezdenéd.

12 félév az alapképzés

+ a szakorvosi gyakorlat és képzés, majd szakvizsga

Ha minden simán megy, akkor 40 éves korodra leszel kezdő orvos.

Egy férfinak akkor kezdődik az "aranykora".

Ehhez kiegyensúlyozott egzisztenciális háttér kell.

Az orvosin félévente kb 1 millió Ft a költség.

Plusz meg kell élned.

Tehát: alapképzés cca 12 millió Ft (inkább több)

+ a szakképzés is legalább 4 millió.

Havi kezdő fizetés cca 200.000.-Ft

Ha a mérnöki képzésedet orvosi műszereke irányába akarod folytatni, ahhoz nem kell feltétlenül orvosnak lenned.

A BME indít Egészségügy-mérnöki szakot.

"z egészségügyi mérnök szak egy Magyarországon egyedülálló képzés a Műegyetemen, amelyet a Kar a Semmelweis Egyetemmel közösen gondoz. Hasonló tematika először az 1970-es években jelent meg önálló szakként a világban, eleinte elsősorban az Egyesült Államokban. Ma már több mint 300 hasonló program fut világszerte, ebből csaknem 100 Európában. A hazai oktatás is több mint 30 éves múltra tekint vissza, az 1970-es években Orvosbiológiai méréstechnika szakmérnöki képzésként indult a BME-n, majd 1995-ben elindult az orvosbiológiaimérnök-képzés. Ez utóbbi alakult át a többciklusú oktatási rendszer bevezetésével egészségügyi mérnök mesterképzéssé 2009-től.

A szak különlegességét a két tudományterület közötti elhelyezkedése adja, hiszen mind orvosok, mind mérnökök nagy számban nyernek felvételt a képzésre, ezzel egy egyedülálló interdiszciplináris (tudományágakat átfogó) légkört létrehozva. A döntően kétirányú bemenet miatt a tanterv sem teljesen egységes.

A természettudományos alapozó tárgyak egy része a szükséges anatómiai, rendszerélettani ismereteket pótolja a mérnökök számára, míg az orvosi végzettségűeknek matematika és fizika tárgyak szerepelnek a kötelezők között.

[link]

Én a helyedben ezt választanám!

:D

Sok sikert!

Miért lenne elítélendő?Ha még van benned kedv hozzá, akkor csak tanulj.Én inkább "irigylem" az olyan embereket, akik még 30 felett is képesek tanulásba, vagy családalapításba, gyerekvállalásba belekezdeni.Én például valahogy bajban vagyok az "idővel".Úgy érzem, nem lennék képes ismét hosszú órákat tölteni bármilyen tanintézményben, és mire meg lesz az eredménye..Istenem, egy örökkévalóságnak tűnik.Én iszonyú türelmetlen vagyok!A gyerekhez meg pl máris öregnek érzem magam.Szóval szerencsés vagy szerintem...

Ja és tegyük hozzá, mire idős leszel, lehet, 80 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, úgyhogy az egyetem elvégzése után még bőségesen lesz időd dolgozni bármelyik szakmában.

A tanulás SOSEM elítélendő!

Nem is értem, hogy lehet ilyen butaságot kérdezni, ne is haragudj...

leszek én a fehér holló.

az ötlet nemcsak, hogy nonszensz, megvalósíthatatlan, hanem, szerintem igenis ... nem az elítélendő szót használnám.. mondjuk számító, önző, éretlen?

gondolj már bele! az életed felét már leéled, mikor te még mindig csak készülsz a nagybetűsre? oké a tudás, szorgalom becsülendő - de nem olyankor, amikor az az eltartónk vég nélküli pumpolásával jár, vénlány korunkban. önállósodj inkább, az is kihívás...

ja, és szerintem házasságról álmodni se merj ilyen tervekkel. (nagyon még párkapcsolatról se)

hogy akarnál te valakinek igazi társa lenni az életben úgy, hogy egyrészt semmi időd nincs amit együtt tölthetnétek, másrészt egyenrangú partnere úgy, hogy te még csak ténferegsz a világban, mindenben ki akarod próbálni magad (mintha egy 15 évest hallanék) és 40 éves korodig volna bőr az arcodon eltartatni magad (akár vele) az nem egy felnőtt-felnőtt viszony, nem tudna komolyan venni így senki szerintem.

felelősség is van a világon, nem csak felfedezés.