Mennyire tettem azzal rosszat, hogy a menyemre rászóltam, hogy ne kiabáljon a kicsivel /főleg nálunk/ és ne erőltesse az ennivalót, ha már szinte öklöndözik tőle?

Régen, a gyerek előtt, milyen kapcsolatotok volt?

Ezt úgy szoktam megfogalmazni, hogy amíg a lány csak a fiú barátnője, addig az anyósjelölt nem kedveli, szórakozik vele. Aztán lassan feleség és anya lesz, és az anyós csodálkozik, hogy a menye miért utálja.

Egyébként az helyes, hogy nem hagyjátok, hogy a gyerekkel kiabáljon. De lehet, nagyon fáradt. Fiatok segít neki eleget a gyerek gondozásánál?

Ez csak a te verziód! Én azért meghallgatnám a menyedet is.

Attól, hogy nem isztok, nem dohányoztok, még lehettek kiállhatatlanok, amik mindenbe beleszólnak, és mindent jobban tudnak. (Persze ezt most biztos tagadod.)

Az sem biztos, hogy már öklendezett a gyerek, lehet, hogy csak te fújod fel, hogy neked adjunk igazat.

Mindenkinek kritizál? Lehet, hogy van is rá oka, csak te nem ismered be!

Nem azt mondom, hogy te vagy a hibás, és a menyed ártatlan. Csak azt mondom, hogy az éremnek két oldala van, és mindenki úgy adja elő, hogy magát tüntesse fel jobb színben.

Ha nálad nem megfelelően bánik az unokáddal, nyugodtan rászólhatsz.

A fiad és menyed kapcsolatába nem szólhatsz bele. Az az ő házasságuk, úgy élnek, ahogy akarnak.

A gyereket a fiad és a menyed úgy neveli, ahogy akarja, az ő gyerekük.

Lepontoztátok azt a válaszolót, aki azt írta, hogy "ez csak a te verziód", pedig ez tökéletesen így van. Meg kellene kérdezni a másik felet is, csak akkor lehet ítélkezni. Lehet, hogy ő más elvek szerint szeretné nevelni a saját gyerekét, amihez 100%-os joga van és idegesíti, hogy mindenbe beleszóltok.

Egyébként sem egészséges az anyós-meny együttlakás.

" Két éves a kis unokánk,de ugy kezeli, mintha már mindent ugy kellene tudnia,mint egy nagy gyermeknek"

Egyébként sok "mai" szülő már nem gügyög értelmetlen dolgokat egy két éves gyermeknek, hanem normálisan beszélget vele, ebben semmi rossz nincs.