Haragszom a szüleimre! Jogosan? Ti hogy látjátok? Részletek lenn!
18 éves lány vagyok, ebben az évben fogok érettségizni. Szüleim egyetemet végzett, tanult emberek. Hatan vagyunk testvérek én vagyok a legidősebb, a legkisebb testvérem 4 éves.
Anyu, Apu nagyon büszkék arra, hogy milyen szép nagy családot tudtak teremteni, ráadásul ha úgy vesszük minden nagyobb nélkülözés nélkül neveltek fel minket (családi házban lakunk, jó nevű gimibe járunk...stb.)
Viszont!!! Sokan nem látják mi van ennek a háterében!! Anyu és Apu nagyon sokat dolgozik, több munkahelyük is van és sokszor csak este érnek haza. Emiatt sokszor kisebb testvéreinkre nekünk nagyobbaknak kellett vigyázni. Mert azt már megszoktam, hogy a szüleimnek úgy igazán rám nincs idejük és ha van vmi gondom, problémám nem terhelhetem őket mert a képemről égne le a bőr, hogy mi a fenét zaklatom őket úgy, hogy van minden egyéb más problémájuk!!! De az, hogy az én szabadidőmet is az viszi el, hogy haza kell rohanni a picikért, az már nekem sok!!!!!
Más osztálytársaim suli után szabadon császkálnak a városban, sokkal több idejük van!!! Nekem meg????
Ráadásul ebben ebben az évben fogok érettségizni és a gimi után az orvosira szeretnék menni. Rengeteget tanulok, de nagyon nehéz így!!!!!
Úgy telik egy napom, hogy 2-3 körül hazaérek a suliból és olyan jó este 8-ig vagyok együtt a kicsikkel, akiket nagyon szeretek, de nekem ez már sok, mert iszonyatosan lefárasztanak!!!!! Aztán hazaérnek anyuék, és ők is hulla fáradtak! Nagyon jó mondhatom!!!!
A 15 éves testvérem vált engem néhány nap egy héten. (persze csak azokon a napokon amikor épp nyelvvizsga-előkészítőm van), de ő fiú és ha hazaérek áll a ház!
Anyu, Apu állandóan fáradt és ha megmondom nekik, hogy ez nekem így nem megy csak húzzák a vállukat, hogy hát sajnos nincs pénzünk bejárónőre! Azt is elárulom, hogy sokszor iszonyatos nagy rendetlenség van nálunk, mert Anyunak nincs ideje kitakarítani. És néha minket szúrnak le emiatt, de bakker!!! Nem elég hogy én vagyok a picikkel a legtöbbet, sokszor én raktam őket tisztába, pedig megmondtam, hogy azt SOHA! De engedtem itt is!
Haragszom a szüleimre!!! Nekik ez egy presztízs volt, hogy sok gyerekük legyen, mert Apu nagy katolikus, meg azok az értelmiségi körök ahol mozognak ott ez a sikk!!!
Külsőségesek, mert szeretnek dicsekedni velünk, hogy milyen szép és okos gyerekeik vannak. (Egyikünkkel sincs eddig nagy probléma jól tanulunk) De senki nem látja mi van emögött!!!!!!!!!
Szeretem a testvéreimet, de ilyen körülményekkel azt kívánom, hogy bárcsak kevesebben lennénk!!!!!
Nagyon önző vagyok??? Nem jogos ez a felháborodásom????
Osztálytársaim nagy részének semmi kötelezettsége nincs, még kicsit se kell segítenie otthon, a szüleiknek rengeteg ideje van rájuk! Nekem meg???? Nagyon mérges vagyok, ez nem bírom sokáig!!!!
Ráadásul, ha a nyelvizsgám, meg a felvételim az orvosira nem fog sikerülni, lehet a szüleimet fogom hibáztatni!!!!
Más szülők véleményére is kíváncsi vagyok, hogy látják? Esetleg vannak itt olyanok, akik szintén ilyen nagycsaládban élnek? Ott, hogy működnek a dolgok?
válasza: válasza:Nagyon sajnallak, meg a tobbi testveredet is.
Nalatok csak annyibol allhat az elet, hogy munka, eves-ivas-alvas, takaritas, rend rakas...kezdodik megint elolrol. Iszonyat lehet ennyi gyereket nevelni.
Oszinten sajnallak meg a tobbieket is. A szuleidet viszont elitelem 100%-ig.
Nekem egy gyerekem van, es boven eleg. Anyagilag, lelkileg, fizikailag nekunk o boven eleg. De nekunk van is idonk a gyerekunkre.
válasza: válasza:07:10 "fiatalokat nem nevelik kötelességtudásra,a lányok nem tudnak főzni,háztartást vezetni stb" Mégis melyik évezredben élsz te a nŐk dolga hogy otthon takarítanak.
Nem gondolhatod komolyan hogy tinézserként ez élettapasztalat. A felnőtté váláshoz kellenek a barátok így ismeri és tanulja meg kezelni a különböző embereket. El kell járnia bulizni és néha berugni hogy ne 1 munkahelyi bulin igya magát életében először részegre. Remélem ilyen kőkóri felfogással nem nevelsz lányokat.
válasza:Én ezt nem hiszem el..
De ha mégis, akkor kollégium. A budapesti orvosi kolesz jó én ott laktam.
válasza:Kedves Kérdező!
Látom elég régi a kérdésed, de lehet hogy azért még elolvasod az én válaszomat is :)
Igen, megértelek, hogy nehezen viseled a helyzetedet, és hozzáteszem jogosan. De az a helyzet, hogy senkinek sem fenékig tejfel az élete. Te most ezt a terhet kaptad. Ha meggodnolod még mindig sokkal jobb, mintha betegség miatt nem tudnál a többiekkel szórakozni menni. Inkább ezt tartsd szem előtt.
Az jó megoldás, hogy messzi mész egyetemre, kollégiumba, és akkor megszabadulsz ettől a tehertől. De majd lesz más, megnyugtatlak. És később, 15 év múlva majd szépen rájössz, hogy igazán semmiből nem maradtál ki azért, mert a kisebb testvéreidre kellett vigyáznod. Egyetemen majd bepótolhatód bőven azt amiből most kimaradsz. Remélem azért túlzásba nem fogod vinni :)
És azt is remélem, hogy nem megy el a kedved a saját gyerekek vállalásától. Sajnos van ilyen ismerősöm, akinek annyira elege lett a kicsi testvéreiből, hogy nem akart saját gyereket később. talán 30 éves korodra megváltozik az érzésed.
Szóval nem, nem vagy önző :) De hidd el, hogy később visszagondolva nem fogod úgy érezni, hogy bármiből kimaradtál emiatt. Viszont a kollégiumot mindenképpen próbáld összehozni, hogy lehessen más tapasztalatod is.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!