Nálatok a családban milyen a mentalitás? Vesztek fel hitelt hiteleket vagy nagyon ellene vagytok? Van akár folyoszámlahiteletek? Miihez vezethet az ha egy csaladban az egyik fél hitelt hitelre halmoz a masik meg hitelellenes csaldbol szarmazik?

Nekem van folyószámlahitelem, és ki is használom. Soha nem volt még gondom a visszafizetésével. Azt kéne megérteni, hogy a hitel alapvetően nem rossz dolog, mert segít átlépni a likviditási problémákon vagy megindítani egy nagyobb befektetést, de CSAK akkor szabad használni, ha pontosan tudod, hogy mit csinálsz.

Ha a párod (ha róla van szó) pontosan tudja, hogy mit csinál, akkor nem lesz belőle baj. A fiatal, intelligens, jól kereső értelmiségiek jellemzően bátran használják ezt a lehetőséget, és jól fel tudják mérni, hogy meddig szabad elmenni.

Nem soha nem volthitelünk, inkább vártunk pár hónapot és akar vettük meg ha összejött a pénzt.

Nem nagyon tudom mihez vezet. Én sem szeretnék hitelt soha fizetni én az elején kijelentettem.

Néha veszünk fel kisebb hitelt, folyószámlahitelünk is van, néha azt is kihasználjuk. Soha nem volt gond a visszafizetéssel, erre mindig nagyon odafigyelünk.

Az utolsó kérdésedre: Az ilyesmit jól át kell gondolni, meg kell beszélni és közösen dönteni. Lehetőleg úgy, hogy mindkét fél leveszi a szemellenzőt.

Volt hitel a családban, de mértékkel és jól átgondolva, hogy mennyit tudunk bevállalni. Így esett, hogy egy családtagot eléggé hülyének néztek (mások), hogy a devizahitel helyett ragaszkodott a forinthitelhez, mondván ő is forintban kapja a fizetését.

Nem is bukott bele senki még a családban.

Most nekem nincs semmilyen hitelem, nem is tervezek felvenni. Nem mondom, hogy soha, de kétszer is meggondolom, mennyire fontos.

A mi családunk nagyon hitel ellenes, mármint ami a szüleimet illeti, és én is az vagyok. A párom családja viszont vállalkozó, értelemszerűen hitelt is vettek már fel életük során párszor, és nem ijedtek meg tőle, így fejlődött a vállalkozás, és olykor így estek rajta súlyos sebek is, amikor valami mégsem úgy jött be, ahogy számították.

Mivel a párom a férfi, és úgy hiszem, hogy elég bölcs is, én bátran hagyatkozom rá gazdasági megfontolásait illetően.

Álláspontom jelenleg: ha csak lehet, nem vennék fel hitelt, de jól átgondolva igen. A bukás esélye benne van. Anélkül nem mennék bele hitelbe, hogy ne lenne alternatívám a teljes csőd esetére is.

Kérdező. Ugyan már! Nem olyan rossz az a diákhitel - az a kérdés, hogy mit hoztál ki belőle. Én olyan szakmát tanultam belőle, amiből nagyon jól keresek - így többszörösen visszakerestem már (a keresetem növekményéből) pár év alatt az összes pénzt, amit diákhitelre valaha vissza fogok fizetni.

Igen, nagyon ijesztő, hogy rágondolsz, hogy negyven évig fogod fizetni. De ha a keresetnek ez csak kis része, akkor kit érdekel? Befektetés volt a jövőmbe, bőven jól jártam, hogy ezt választottam, még akkor is, ha most ezt fizetni kell.

Utánaszámoltál már így is? Hogy mennyit keresnél, ha nem lenne diplomád? Mert ha sokkal kevesebbet, simán lehet, hogy igazából megérte. Ha nem nyertél vele sokat, akkor sajnos rossz döntést hoztál. :(