Miért utáljuk a neveletlen gyerekeket, ha nem ők tehetnek erről?

Mindannyian tudjuk, hogy a nevelés a szülők dolga. Nekik kell megtanítaniuk a gyereküket arra, hogyan kell viselkedni, mik az élet szabályai, stb.

Nem találok magyarázatot arra, hogy miért utáljuk azokat a gyerekeket, akik helytelen nevelésben részesültek. Inkább a szülőket kell utálni, mert ez az ő hibájuk, nem?

Tegyük fel például, hogy van két unokatesóm és nekik van gyerekük. Az egyiknek egy 4 éves lánya van. A másiknak szintén van egy lánya; ő 8 éves.

A 4 éves nagyon el van kényeztetve. Ő olyan "nevelésben" részesült, hogy azt csinál, amit akar, nem szabad rászólni. Az anyja (unokatesóm felesége) szerint, ha mindenbe beleszólunk, depressziós lesz. Meg szerinte, "még gyerek, hadd csinálja ezt-azt, majd kinövi". Nem tud rendesen viselkedni vendégségben, nem szokott köszönni, nem veszi le a cipőjét, gyakran visítozni támad kedve, ezért sokan a családomban nem szeretik őt. Én se kedvelem. Voltak, akik azt mesélték, hogyan tudtak elmenekülni, ha náluk voltak vendégségben vagy, ha meg akarták őket hívni, akkor kifogásokat kerestek. A nagynéném szerint, ez a gyerek nagyon hülye. A nagymamám meg a gyerek anyját tartja hülyének, a gyerek meg olyan lesz majd, mint az anyja.

A 8 évest mindenki imádja, mert meg van nevelve. Tud viselkedni és nagyon segítőkész. És tud köszönni is, nem úgy,mint a 4 éves! És nem visítozik. A cipőt mindig leveszi az előszobában. A szüleit meg dicsérjük, hogy mennyit törődnek a gyerekükkel.

Ti mit gondoltok erről?