A férjetek mennyire áll ki melletetek anyóssal szemben?
Engem kicsit zavar, hogy az enyém semennyire sem. Igaz, hogy nincsenek nagy viták anyósommal se, alapjában véve jól kijövünk, de azért ő elég nehéz természet, szurkálódik, úgy bánt meg másokat, hogy észre se veszi. Emelett rettentő sértődékeny, ha valamit mondunk neki napokig képes puffogni rajta és nem beszél velünk. A férjem azt mondja, hogy emiatt nem szól be neki semmiért, mert nem akar vitát. De engem akkoris idegesít, hogy még egyszersem állt ki igazán mellettem. Max ilyen, hogy ő is hibás, te is, de nem teljesen. Pedig aztán nekem mondja, hogy nekem van igazam, de hagyjuk rá, ne legyen vita.
Persze anyósom meg azt hiszi, hogy én vagyok a rossz, mert csak én mondom meg neki ha valami nem tetszik, férjem csak sunnyog.
Csak szerintem kéne jobban kiálljon értem?
Néha azért jól esne, ha megmondaná neki, hogy ne csesztessen engem.
Pl. múlthónapban elveszítettem a munkám. Kemény 1 hetet voltam munka nélkül, ami azt hiszem nagyon nagy szó ebben a mai helyzetben, és utána már 3 helyre is fel akartak venni. Ezalatt az egy hét alatt folyamatosan azt hallgattam, hogy mi lesz, keressek munkát, hívjam fel a helyet, ahol voltam interjún, hogy felvesznek-e, álljak rá, éhen fogunk halni, meg ilyenek. Annyira kiakasztott, ígyis elég szarul éreztem magam amiért leépítettek a munkahelyemról, erre még jön ő is nekem ilyenekkel, 1-2 nap után. Főleg, hogy nem álltunk azért az éhhalál szélén, van félretett pénzünk, a férjem is keres elég jól, szóval akkor se lett volna tragédia, ha hónapikig nem találok munkát. Ráadásul nem egy háztartásban élünk, szóval tényleg nem értettem.
Na itt pl jól esett volna, ha a férjem megmondja neki, hogy hagyjon már békén, van elég bajom ígyis.
Ez csak egy példa volt, de sok ehez hasonló van. Mikor észre se veszi, hogy megbánt, nincs nagy veszekedés, de csak rosszul esik. AMúgy jól kijövünk, csak lehet néha túlságosan is belefolyik az életünkbe(heti 3szor találkozunk legalább, ami nem is zavar, szeretek vele lenni, ha épp nem szúrkálódik)
Én magam is meg szoktam mondani, ha vmi bánt (és nem nagyon piti dolgokra gondolok most), de azért elvárom a páromtól is, hogy álljon ki mellettem, ha engem megbántottak... nekem olyan pár kell, aki mellett biztonságban érzem magam. Ha a saját anyjának nem meri megmondani, hogy ne bántson, akkor hogy védene meg olyan sziutációban, ahol vadidegenek által vagyok veszélyeztetve?
Ugyan még nem a férjem, de a párom hála a jó égnek nem az anyuci pici fia típus, simán visszaszól az anyjának, ha annak nincs igaza és hülyeségeket beszél. Nekem létfontosségú volt, hogy ne az anyja szoknyája alatt levő férfit válasszak, mert apám az a típus, és látom, hogy mi lett belőle... anyámnak önbecsülési gondjai voltak, amiért mindig mi voltunk a 2.-ak a szent mama mögött, és még anyagilag is meg lettünk károsítva. Na én ezt nem vagyok hajlandó végigcsinálni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!