Szerintetek bunkóság volt szólnom?

Elhatároztam, kb. 1 hónapja, hogy fogyózok, mostanában feljött rám egy 5-6 kg felesleg. Még egyetemista vagyok, a nyáron keresett pénzemet félreteszem, mert lesz egy nagyon költséges műtétem. Szóval pénzt kajára anyutól kérek. Ebben az egy hónapban elég sok kefírt meg jogurtot vettem, viszont többször volt, hogy vettem egy nap pl. 5-öt,és már másnapra nem volt egy sem, úgy hogy én egy darabot nem ettem. Gondoltam, anyu is tudom, hogy szereti, hát tőle nem sajnálom ,meg ő ad rá pénzt is,nem gond, elfogy veszek újat.

Tegnap reggel vettem 7 darabot, megettem este egyet, benéztem ma délután a hűtőbe, hát egy darab sem volt. Kíváncsiságból megkérdeztem anyumat, hogy mennyit evett. Mondja, hogy egyet. Megkérdeztem bátyám barátnőjét (1éve nálunk lakik, még tanul, 19 éves, nem dolgozik, bátyám meg mi tartjuk el.) Mondja,hogy 4-et vagy 5-öt.

Erre tökre kiakadtam és mondtam neki, hogy azokat magamnak vettem, meg hogy nekünk nem megy olyan jól, hogy napi 5 joghurtot egyen egyedül ő. Plusz meg kéne tanulni osztozkodni, nem, hogy mindent megesz, amit talál... mivel kiderült, hogy anyu, csak nagyon ritkán evett ezekből a joghurtokból.

A csaj szó szerint leordított, bátyám pedig azt mondta, hoyg milyen gyerekes vagyok, hogy "néhány" joghurton felkapom a vizet.