A lelkemet kidolgoztam - Ez a hála?

Az egyik nagyon jó barátom anyja majdnem ilyen. Egy önző nő, csak a saját hóbortja miatt takarításmániás. Naponta 5-8-szor felsepri az egész házat, bejár a fia (20 éves) szobájába, és azt is feldúlja, hogy ott is felseperjen, hiába mondta meg neki, hogy ne tegye, leszarja. Aztán véletlenül benyomódik a billentyűzet, az a számítógép meg bármelyik billentyű leütésére elindul, így arra ér haza, hogy a gép megy üresjáratban, szék az ágyon, parketta felseperve, és állíthat mindent vissza. És ezt naponta többször eljátszaná. A ház azon részei, ahol nem sűrűn járnak (testvére szobája, aki mostanság más városban dolgozik) ugyanúgy napi 5 felseprésben részesül, hiába nem jár be senki. Az összes szőnyeg feltekerve, minden annak van a házban alárendelve, hogy könnyen fel tudjon majd fél óra múlva is seperni. A többi családtag életét keseríti meg, mert ők meg állítják vissza (pl. visszaérsz a szobádba, visszatekered a szőnyeget). Egy sárkány az a nő, sikeresen elérte, hogy soha többé ne menjek hozzájuk, meg is mondtam, hiába hív, majd ha lesz saját lakása, oda talán elmegyek. Hát volt olyan, egy esemény után behívott még egy kicsit beszélgetni, neten mutatni ezt-azt, kimentünk a konyhába inni egy üdítőt, majd a szobába visszaérve azt halljuk, hogy az anyja felkelt hajnal 1-kor, és felmosta a konyhát, mert bementem oda. Aztán egyre jobban célozgatta, hogy nem kéne bejárnom, egyik ilyen alkalommal képes volt a résnyire zárt szobájából kiordítani, hogy "egyedűű' jössz be jó?". Azóta nem járok oda. Az egész család utálja, a házassága már rég megromlott, mindhárom gyereke utálja kb. Sokáig nem is lakott ott velük, aztán hogy kímélje a másik lakást (ott is az összes szőnyeg feltekerve, székek az ágyon, hogy ha átugrik, fel tudjon seperni), albérlőknek sem adják ki, mert úristen tönkreteszik a házat. Ezért ott áll üresen egy 70 nm-es fullos lakás. Na innen költözött a család után, akik kb. elmenekültek tőle a nagyszülők után üresen maradt házba szépen sorban. Erre most ez a hárpia is odaköltözött. Az apuka meg egy papucs, hogy ezt eltűri. Sikeresen elüldözte az összes vendéget, aki valaha hozzájuk szívesen betért. Vendégként nyilván nem fogok többet olyan házba menni, ahol mint egy leprás után, nyilvánosan felkelt hajnalban, hogy felmosson utánam, csak mert betettem oda a lábam. Aztán meg kiszól úgy, hogy nem mer a szemembe nézni, hogy "átjáróházat csinálsz a lakásból".

Kérdező, nem tudom, magadra ismersz-e, de szerintem hasonló eset vagy. Az említett nő habár lehet, hogy egy makulátlannak hitt házban él, a gyerekei réges rég utálják (jó példa, haverom még azt sem tudja, hány éves az anyja, és nem is érdekli), férjével már ezer éve semmi nincs, csak papíron házasok.

Ja meg volt olyan, bement hozzájuk időszakosan egy adott tanítási nap kezdete előtt egy osztálytársa (hangsúlyozom, felnőtt emberekről beszélünk, nem általános iskolai osztálytárs, hanem OKJ-s), ez meg bosszantotta az anyját. Egyik reggel szintén bement hozzá suli előtt (haverom hívja, megteheti, ott lakik, senkinek nem probléma), az anyja meg azt hitte, hogy nincs ott a srác, és elkezdte ordítani, hogy "ez az idióta is nyomja a csengőt, mikó' megmondtam hogy ne csengessen". Azóta ő sem megy be, a suliban meg basztatták haveromat az anyja miatt. Szégyelli, hogy ő az anyja.

Mit ér ez a nő azzal, hogy naponta 8-szor felsepri a parkettát úgy, hogy már szarrá van kopva az összes parketta, fabútor az állandó vizesrongyos takarítástól? Az apját nem értem, mi a fenéért viseli ezt el. Én már rég elváltam volna, és próbálnék 50 évesen találni valakit, vagy ettől a magány is jobb. Vagy takarodjon a nő vissza az üresen álló lakásba, aztán akkor egyedül éljen a "tisztán tartott" lakásban. Ez volt a felállás több évig, csak aztán társaságra vágyott. Aztán szépen lassan szétcseszte az előle elmenekült családtagok életét, de már a másik házban.

Kedves kérdező, ez esetben elnézést kérek a feltételezésért. Igazad is van, mert az említett barátom anyja nem igazán főz, csak és kizárólag olyat, amit ő megeszik, olyat, hogy vacsora meg a család többi részére normális ételt, olyat sosem. Sütiket sem, ezeket mind-mind az apuka csinálja. Karácsony esti vacsorától kezdve a hétvégi muffinig mindent, az anyja meg semmit. Te tényleg az ellentéte vagy, hiszen nagyon sokat megtettél értük. Tényleg bocsi.

Persze egyetértek sok előttem szólóval, talán túlzásba estél, és az otthon tisztasága elsőbbséget élvezett minden mással szemben, de sosem késő helyrehozni. Csak nehogy az legyen, hogy na akkor helyrehozod, aztán két hét múlva minden ugyanúgy megy, mint eddig. Ha igazán szeretnéd, a gyerekeiddel, férjeddel helyre fogod tudni hozni a kapcsolatot, én bízok benned. :)