A lelkemet kidolgoztam - Ez a hála?
3 gyermekem és egy férjem van. A hétvêgén nagyon csúnyàn beszêltek velem. Van munkahelyem,emellett az otthonom is rendben tartom, fõzök mindennap. Mindezt azêrt,hogy a csalàdom jól érezze magát otthon. Az utóbbi idõben egyre több gúnyos megjegyzést kaptam a takarítàs miatt. ("Jaaj,bejött egy porszem,anyu kiborul; anyu még a zoknikat is kivasalja - nem igaz; olyan a lakàs,mintha nem is élnénk benne,stb.) Nem reagàltam rà,azêrt a legtöbb csalàdban hasonló rend van,de nem tetszett,hogy úgy àllítottak be,mint valami kényszeres rendmàniàs. Van egy szomszéd pàr,szintén 3 gyerekkel,és mostanàban többet vannak ott,mint itthon. Csalàdi programokon sem szoktam részt venni,takarítok,mindenhovà õk mennek amùgy,oda se jàrok.Ott rendetlenség van,de most elmondtàk,hogy én nem hagyom õket êlni,mindig mogorva vagyok,elüldözõk mindenkit és kezeltessem magam. A szomszédoknàl meg móka és kacagàs az êlet. A fêrjem el akar vàlni.Nagyon szíven ütött a dolog,sokat sírok. Úgy êrzem,hogy elrontottam az életem. Azt gondoltam,ezzel jót teszek,mindenkit elõrêbb helyeztem magamnàl,csillog a lakàs,finom ételek vannak az asztalon. Ehelyett egy hàztartasi robotgépnek nêz a csalàdom. A gyerekek is mondtàk,hogy inkàbb vajas kenyeret ettek volna,de legalàbb mentem volna velük kiràndulni. Ezt màr nem lehet jóvàtenni,20 êve így van minden. Elvettem az êletüket... és az enyémmel mi lesz?
Bocs,ha hosszú lett,jól esett kipanaszkodni magam,a baràtaim is elkoptak az évek alatt.
21-es vagyok.
Ha párom elhozta a kisfiát, előtte nap kitakarítottam (gyerekszoba, fürdő, konyha, nagyszoba, előszoba), hogy a gyerekre több idő jusson.
Reggel amíg a gyerek reggelizett meg tévézett, kiporszivóztam, elmosogattam. Lementünk játszótérre, közben elintéztük a bevásárlást...Hazamentünk, gyorsan főztem valamit...Ebéd, délutáni alvás a gyereknek, én folytattam a takarítást...gyerek felkel irány a játszó, lent vagyunk estig... este fürdés, vacsi és irány az ágy...
A házimunka is kész, és a gyerekkel is törődünk.
Ne haragudj, hogy ezt mondom, de igen, robot vagy. Te magad tetted azzá, nem ők. Sőt, hogy csípősebb legyen, szolga.
Ne a rend legyen az elcső, hanem a család. Mivel nem vettél részt a családi programokban, szerintem érthető a gyerekek hozzáállása. (vajas kegnyés és kirándulás, a szomszédoknál mindig jobb...)
Elvettél tőlük is és magadtól is 20 évet. - Itt az ideje változtatnod! Remélem, hogy tényleg változtatni fogsz, és nem dagonyázol tovább mártírkodásod sarában!
Ha háláért dolgozol, akkor mindig csalódás lesz az ára. Dolgozz annyit, amennyi erődból telik; a gyerekeidet és a férjedet fogd be a munkába, és ne felejtsd el megköszönni nekik, ha segítettek; hagyd időnként úszni egy kicsit a lakást. Nem mi vagyunk a lakásért, hanem fordítva.
Nyílván azért cikiznek, mert nagyon elegük van az élére állított, portalan, frissen takarított-vasalt életből és a robotoló, mártír anyuból.
Ps: Jómagam évek óta itt segítek önként számtalan plusz sok embernek. Önként, mert én így döntöttem. Jó, ha ezerből két ember veszi a fáradságot és megköszöni, hogy kapott választ, hogy kapott segítséget (ha hasznos neki, ha nem). Ha háláért csinálnám, megette volna a franc az egészet. A köszönöm mindig jól esik, ha bunkó valaki, az rosszul esik, de egyik sem befolyásolja azt, hogy én magam döntöttem úgy, hogy ezt csinálom.
Érted, ugye? :)
Nos,valóban nem mentem velük csavarogni,de soha nem is hiànyoltak. Azêrt ìrtam,hogy hàztartàsi gêpnek nêznek,mert az utòbbi idõben kezdték el felnagyítani a takarítàst. Ne úgy kêpzeljetek el,mint aki csak robotol,nincsenek êrzêsei. A legtöbb nõ ugyanennyi idõt tölt el hàzi munkàval. A gyerekeimmel sokat jàtszottam, nevetgêlünk,tàrsasozunk,a fêrjemmel az elmúlt idõszakot leszàmítva éjszakàkat beszêlgettünk,ennyi év utan is harmonikus volt a kapcsolatunk. Nem szoktam màrtirkodni,de a megjegyzéseikre màrtír módjàra reagàlok,holott nem êrzem magam annak. De nem is gondolom,hogy ha valaki az êletêt a csalàdnak szenteli, akkor azzal gúnyoskodni kellene. Bizony,rengeteget dolgoztam ÉRTÜNK, de pusztàn szeretetbõl,nem azêrt,hogy a szemükre vessem. Igen,hibàztam,túlzottan is törekedtem az elérhetetlen tökéletességre. Mi embertelen körülmênyek között nõttünk fel,ên nem ezt akartam a gyerekeimnek. Igen,talàn àtestem a ló túloldalara,de minden màrtírsàg nêlkül mondhatom,hogy nem esik jól ez a viselkedés a csalàdomtól.
Köszönöm,hogy ennyien vàlaszoltatok,és bàr egyik vàlasz sem szólt mellettem (a màrtír megint :-D),megpróbàlok vàltozni,hàtha nem késõ :-)
Azért nem szóltak melletted a válaszok, mert te rontottad el. És minden válasz ezen a véleményen van, igen ritka az ilyen egyetértés ezen az oldalon.
Holnaptól változtass. És beszélj előtte a családdal, hogy tudják hova tenni a megváltozott dolgokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!