Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » A lelkemet kidolgoztam - Ez a...

A lelkemet kidolgoztam - Ez a hála?

Figyelt kérdés

3 gyermekem és egy férjem van. A hétvêgén nagyon csúnyàn beszêltek velem. Van munkahelyem,emellett az otthonom is rendben tartom, fõzök mindennap. Mindezt azêrt,hogy a csalàdom jól érezze magát otthon. Az utóbbi idõben egyre több gúnyos megjegyzést kaptam a takarítàs miatt. ("Jaaj,bejött egy porszem,anyu kiborul; anyu még a zoknikat is kivasalja - nem igaz; olyan a lakàs,mintha nem is élnénk benne,stb.) Nem reagàltam rà,azêrt a legtöbb csalàdban hasonló rend van,de nem tetszett,hogy úgy àllítottak be,mint valami kényszeres rendmàniàs. Van egy szomszéd pàr,szintén 3 gyerekkel,és mostanàban többet vannak ott,mint itthon. Csalàdi programokon sem szoktam részt venni,takarítok,mindenhovà õk mennek amùgy,oda se jàrok.Ott rendetlenség van,de most elmondtàk,hogy én nem hagyom õket êlni,mindig mogorva vagyok,elüldözõk mindenkit és kezeltessem magam. A szomszédoknàl meg móka és kacagàs az êlet. A fêrjem el akar vàlni.Nagyon szíven ütött a dolog,sokat sírok. Úgy êrzem,hogy elrontottam az életem. Azt gondoltam,ezzel jót teszek,mindenkit elõrêbb helyeztem magamnàl,csillog a lakàs,finom ételek vannak az asztalon. Ehelyett egy hàztartasi robotgépnek nêz a csalàdom. A gyerekek is mondtàk,hogy inkàbb vajas kenyeret ettek volna,de legalàbb mentem volna velük kiràndulni. Ezt màr nem lehet jóvàtenni,20 êve így van minden. Elvettem az êletüket... és az enyémmel mi lesz?

Bocs,ha hosszú lett,jól esett kipanaszkodni magam,a baràtaim is elkoptak az évek alatt.


2013. júl. 31. 13:14
1 2 3 4
 21/36 anonim ***** válasza:
Szerintem neked kellett volna felismeri, hogy miért a ház tisztasága az első, és nem az hogy a családdal legyél?
2013. júl. 31. 14:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/36 anonim ***** válasza:

21-es vagyok.


Ha párom elhozta a kisfiát, előtte nap kitakarítottam (gyerekszoba, fürdő, konyha, nagyszoba, előszoba), hogy a gyerekre több idő jusson.

Reggel amíg a gyerek reggelizett meg tévézett, kiporszivóztam, elmosogattam. Lementünk játszótérre, közben elintéztük a bevásárlást...Hazamentünk, gyorsan főztem valamit...Ebéd, délutáni alvás a gyereknek, én folytattam a takarítást...gyerek felkel irány a játszó, lent vagyunk estig... este fürdés, vacsi és irány az ágy...

A házimunka is kész, és a gyerekkel is törődünk.

2013. júl. 31. 14:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/36 anonim ***** válasza:
Miért gyűlölöd magad? Nem ezt mondtam! Nem kell utálnod magad semmiért sem. Felismertél egy problémát. Tudod az okát és tudod a megoldását. Akkor? Már csak cselekedni kell. És elmondhatod, hogy hibáztam, beláttam, változtattam, jobb az életem. És ez teljesen mindegy, hogy takarítás vagy valami más.
2013. júl. 31. 14:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/36 anonim válasza:

Ne haragudj, hogy ezt mondom, de igen, robot vagy. Te magad tetted azzá, nem ők. Sőt, hogy csípősebb legyen, szolga.

Ne a rend legyen az elcső, hanem a család. Mivel nem vettél részt a családi programokban, szerintem érthető a gyerekek hozzáállása. (vajas kegnyés és kirándulás, a szomszédoknál mindig jobb...)

Elvettél tőlük is és magadtól is 20 évet. - Itt az ideje változtatnod! Remélem, hogy tényleg változtatni fogsz, és nem dagonyázol tovább mártírkodásod sarában!

2013. júl. 31. 14:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/36 anonim ***** válasza:
Az én anyám is mindig rendben tartotta a házat, mégis mindig kirándult velünk, nyaraltunk, játszottunk, filmeztünk, sütögettünk. Mindig mi voltunk a fontosabbak és édesapám. Ha épp mindenki pihent, vagy egyedül volt otthon, akkor takarított. Sosem volt mocsok a házban, bár nem is állítom, hogy mindig minden csillogott-villogott, de egészséges rend és tisztaság volt. Nem porszívózta és mosta fel a 250 négyzetméteres házat naponta, vagy volt, hogy csak egy helyiséget csinált meg. Sok vendégünk volt, mindig nagy bulikat, főzőcskéket csináltak - csinálnak a mai napig, csak már nem élek otthon velük, így kimaradok belőle. Sütött, főzött, finom étel volt előttünk, mégis van anyám. Nem egy robot nevelt fel. Ezt már tényleg elcseszted, de még változtathatsz, hogy legalább az unokáid ne úgy nézzenek rád, mint egy megkeseredett asszonyra, ami egyébként most vagy. Süt rólad a negativitás, nagy ívben kerülnélek én is, megértem a szomszédodat. Ha próbálsz valakivel barátkozni és azt látod rajta, hogy be van feszülve, mert épp nem mosogathat... hát, én sem keresném többet az ilyen embert. Egy otthon nem kirakat. Persze fontos a tisztaság és a rend, hisz betegségek kerülhetők el, illetve balesetek (elcsúszni valamin, aminek nem is a földön lenne a helye, vagy beverni a sípcsontod egy kihúzva hagyott fiókban, ilyen balesetekre gondoltam). De mire jó az, ha van egy makulátlan házad, a gyerekeid arcára meg már nem is emlékszel. Ja, barátok? Ó hol vannak már azok... Épp ideje venni egy 180°-os fordulatot, és újakat keresni. Járj el otthonról, kirándulj, láss világot (amit eddig csak a gyerekeid tettek meg nélküled), menj színházba, moziba, barátkozz. Ha a férjed menni akar, hadd menjen, én nem is csodálkozom ezen sem. Gondolom szexre se sok idő jutott a suvickolás mellett, maximum időzítve, hogy ekkor és ekkor, itt meg itt, 10 perc. Hú, 15 lett? Szalad a ház! Hajrá, kezjd élni.
2013. júl. 31. 14:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/36 anonim ***** válasza:
100%
"Az önzés és az önszeretet nemhogy nem azonosak, éppenséggel ellentétei egymásnak. Az önző emberrel nem az a baj, hogy túlságosan szereti magát, hanem az, hogy túl kevéssé. Boldogtalan, mert nem képes magában, magának örömet szerezni, ezért csügg másokon, tőlük várja, hogy boldoggá tegyék, sóvárogva lesi, hogyan csikarhatná ki másoktól azt a szeretetet, ami nincs meg benne. Az “önzetlen” anya ennek a klasszikus példája. (De mondhattam volna “önzetlen” férjet vagy feleséget is, a képlet ugyanaz.) Az “önzetlen” ember meg van győződve róla, hogy rendkívüli mértékben szereti a másikat, túlzóan, odaadóan gondoskodik róla, lesi minden kívánságát, magát mindig, örökösen és bosszantóan háttérbe helyezi. Nem ő számít, csak a másik. Büszke rá, hogy ilyen, tetszeleg a jóság köntösében, és a környezete jóvátehetetlenül eladósodik neki. Ezt az önzetlenséget nem lehet felülmúlni. Ám az “önzetlen” ember egy idő után azt tapasztalja, hogy cserébe csak dühöt, agressziót kap, kapcsolatai a közelállókkal nem kielégítőek, nem kapja meg ugyanezt a gondoskodást (mellesleg nem is hagyná!). Kiég, kiüresedik, a világ borzalmasan igazságtalan helynek tűnik számára. Valójában az “önzetlen” ember képtelen a szeretetre, képtelen arra, hogy bármiben örömét lelje, egyre inkább ellenségként tekint a világra, és már el is érkeztünk az önzetlen mártírok témájához. A környezetük velük szemben csak bűnös lehet, és tehetetlenül nézheti fájdalmas “megdicsőülésüket”. Őket kritizálni halálos bűn, hiszen ők csak jót akarnak. A hozzátartozók számára nem marad más, mint az életre szóló bűntudat és kötelesség, hogy ne okozzanak számukra csalódást."
2013. júl. 31. 14:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/36 anonim ***** válasza:
100%

Ha háláért dolgozol, akkor mindig csalódás lesz az ára. Dolgozz annyit, amennyi erődból telik; a gyerekeidet és a férjedet fogd be a munkába, és ne felejtsd el megköszönni nekik, ha segítettek; hagyd időnként úszni egy kicsit a lakást. Nem mi vagyunk a lakásért, hanem fordítva.


Nyílván azért cikiznek, mert nagyon elegük van az élére állított, portalan, frissen takarított-vasalt életből és a robotoló, mártír anyuból.


Ps: Jómagam évek óta itt segítek önként számtalan plusz sok embernek. Önként, mert én így döntöttem. Jó, ha ezerből két ember veszi a fáradságot és megköszöni, hogy kapott választ, hogy kapott segítséget (ha hasznos neki, ha nem). Ha háláért csinálnám, megette volna a franc az egészet. A köszönöm mindig jól esik, ha bunkó valaki, az rosszul esik, de egyik sem befolyásolja azt, hogy én magam döntöttem úgy, hogy ezt csinálom.


Érted, ugye? :)

2013. júl. 31. 16:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/36 A kérdező kommentje:

Nos,valóban nem mentem velük csavarogni,de soha nem is hiànyoltak. Azêrt ìrtam,hogy hàztartàsi gêpnek nêznek,mert az utòbbi idõben kezdték el felnagyítani a takarítàst. Ne úgy kêpzeljetek el,mint aki csak robotol,nincsenek êrzêsei. A legtöbb nõ ugyanennyi idõt tölt el hàzi munkàval. A gyerekeimmel sokat jàtszottam, nevetgêlünk,tàrsasozunk,a fêrjemmel az elmúlt idõszakot leszàmítva éjszakàkat beszêlgettünk,ennyi év utan is harmonikus volt a kapcsolatunk. Nem szoktam màrtirkodni,de a megjegyzéseikre màrtír módjàra reagàlok,holott nem êrzem magam annak. De nem is gondolom,hogy ha valaki az êletêt a csalàdnak szenteli, akkor azzal gúnyoskodni kellene. Bizony,rengeteget dolgoztam ÉRTÜNK, de pusztàn szeretetbõl,nem azêrt,hogy a szemükre vessem. Igen,hibàztam,túlzottan is törekedtem az elérhetetlen tökéletességre. Mi embertelen körülmênyek között nõttünk fel,ên nem ezt akartam a gyerekeimnek. Igen,talàn àtestem a ló túloldalara,de minden màrtírsàg nêlkül mondhatom,hogy nem esik jól ez a viselkedés a csalàdomtól.

Köszönöm,hogy ennyien vàlaszoltatok,és bàr egyik vàlasz sem szólt mellettem (a màrtír megint :-D),megpróbàlok vàltozni,hàtha nem késõ :-)

2013. júl. 31. 16:37
 29/36 A kérdező kommentje:
#22-esnek csak annyit szeretnék,hogy màs a sajàt csalàd,és màs a pàrod kisfia. Sajat családnál nincs "elõzõ nap",hogy takarítsunk,ott mindig aznap van!
2013. júl. 31. 16:56
 30/36 anonim ***** válasza:

Azért nem szóltak melletted a válaszok, mert te rontottad el. És minden válasz ezen a véleményen van, igen ritka az ilyen egyetértés ezen az oldalon.


Holnaptól változtass. És beszélj előtte a családdal, hogy tudják hova tenni a megváltozott dolgokat.

2013. júl. 31. 17:32
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!