Most tényleg felfújom ezt az egészet?

Legközelebb kínáld meg őket, a szekrényed meg zárd kulcsra.

Egyszer én is nagyon megharagudtam anyámra. Húsvétra kaptam szokás szerint csokibárányt, akkor még igazi csokiból volt és a feje és a lába tömör csoki volt, jó vastagon (emlékeztek? :) ). Megmutattam anyámnak, milyen vastag a fejnél a csoki, ő meg félreértette, kikapta a kezemből, és megette. Hadd ne mondjam, vérig sértődtem, bezárkóztam a szobába és bőgtem vagy egy órán keresztül, utána pedig egymagam betömtem vigaszul két tábla csokit. Lehettem úgy 6-7 éves.

Bocs, ez csak eszembe jutott a sztoridról.

Arra a kérdésedre, hogy miért nyúlnak a szekrényedbe, mit válaszoltak?

Igazából nem tudok neked segíteni. Nekem ez furcsa, nálunk nincs nagyon ilyen enyém-tiéd, minden mindenkié, max. a pasik a tamponnal, betéttel nem tudnak mihez kezdeni. Szóval, amíg nem tudsz elköltözni, valószínűleg továbbra is el kell ezt viselned.

Az amúgy is rossz kapcsolat miatt van ez az enyém-tiéd dolog?

Nézd, ha ilyen bunkó a családod, tényleg zárd a szekrényt. Ez van. Ha normálisak lennének, mint pl. az enyémek, akkor erre nem lenne szükség, de hát ők ilyenek. Nálunk az se probléma, hogy anya pénzt vesz el az asztalomról, mert mindig kiírja, hogy ennyi meg ennyi ezret kölcsönvett, és ha kérem, megadja (magától nem, mert elfelejti, de ennyi alkalmazkodás kell).

Ebből az esetből önmagában tényleg úgy tűnhetne, hogy túlreagáltad, de mivel ez a reakciód valójában nem ennek az esetnek szólt, hanem annak, hogy ilyesmi gyakran történik, teljesen jogos volt. Tudod, erre van a "tele a hócipőm" meg a "kiborul a bili" szólás.