Kérlek segítsetek! Hogyan derítsem ki a dolgot mert egyre erősebb a gyanum?

Ne foglalkozz ezzel, hidd el, jobb, ha nem tudod.

Olvastam a hozzászólásokat is. Tényleg mindenki azt gondolja, hogy a "gyerekre" semmi nem tartozik? Hogyan lesz őszinte? Hogyan lesz nyílt? Itt most nem is a te szüleidre gondolok, bár tőlük veszed át a mintát, vagy miattuk nem leszel ilyen. Kérdezd meg őszintén az anyutól. Úgy kérdezd meg, mintha meg lennél győződve róla. Nem felelősségre vonva, nem bántón. Ha elzárkózik, az is felér egy vallomással. Az apu talán azért nem gyanús, mert messze van, ennek ellenére én mindkettőjükben megbízok. Az anyut mindennap látod, te is nő vagy, minden rezdülését ismerheted. Nem azt tanuljuk meg gyermekkorunkban, amit belénk szeretnének nevelni, hanem amit megtanítanak velünk!!! ... ezt is el lehet mondani neki. ... szépen, finoman.

Nálunk anno anya csalta apát, s bár tudtam, nem akartam egyáltalán belefolyni, de csúnyán belerángatott. Pl. amikor a szeretőjénél volt, azt mondta apának, hogy hozzám jön (mert másik városban laktam, albérletben). Volt, hogy még a porszívót is elrakta a csomagtartójába, mondván, hogy az enyém elromlott (ami persze nem volt igaz). Én nagyon szeretem a szüleimet és nem voltam hajlandó se hazudozni apának, se kitálalni azt, amit ő is nagyon jól tudott. Végül nagy nehezen helyrehozták a házasságukat, de egy jó darabig a gyomrom forgott az egésztől, úgy éreztem, mintha én lennék kettejük óvónője, mert bizony néha kritikán aluli volt a viselkedésük, pl. velem akartak üzenni egymásnak meg ilyenek... Szóval szerintem örülj neki, hogy nem vagy benne, és sz@rd le magasról, mit csinálnak. Az ő dolguk, majd te belátásod szerint viselkedsz a saját házastársaddal. 26N