Ti mit tennétek a helyemben?

Megpróbálom röviden leirni a problémám.

Páromnak a viselkedése nagyon zavar.Elég sokszor fordul elő,hogy lebutáz,lehülyéz,nagyképűz stb.Ma reggel kimentem a konyhában csinálni kávét.Megjegyeztem hangosan,hogy büdös van.Erre szól a 13 hónapos fiunknak:'na anyád nagyon intellingens.'Múltkor a szüleinél beszélgettünk a gyerekről,meséltem nekik,szétnéztem a neten és véleményt kértem,hogy melyik babakaja a legjobb minőségű,erre az volt a válasza:Húúú akkor én nagyon menő vagyok.

Megszerveztem a gyerekünknek az első szülinapi buliját,hogy együtt legyen a család,barátok,erre azt mondta,azért csinálom,hogy én legyek a középpontban stb.

Szerinte nem nagyon tudok főzni,mert kevés olajban sütöm a húst stb.16 éves korom óta egyedül élek,soha eddig senki nem mondott ilyet,sőt az exeim szerették a főztöm,erre azt mondta,hogy nem megsértődni kellene,hanem tanulni a dolgokból és elgondolkozni.

Rengeteg ilyen helyzet van és ezekre a dolgokra mindig az a válasz,

1:Gondolokozzak el magamon 2:Viccelt és nekem semmi humorérzékem nincs,nekem soha semmit nem lehet mondani,mert csak megsértődök.Azt azért hozzáteszem soha nem nevetve mondja ezeket a dolgokat.

Nagyon kezd lehúzni és már kezdek tényleg magamon gondolkozni,hogy valami baj van velem:(