Mi volt a legdurvább vagy legviccesebb gyerekcsínyed, balhéd? Mi lett a következménye?

Általánosban az első és a második osztály sóderkaviccsal dobálta egymást az egyik szünetben. Ha jól emlékszem, osztályfőnöki intő volt a "jutalom".

Otthon bújócskáztunk unokatestvéreimmel. Sikerült a szekrénybe úgy elbújnom, hogy nem találtak sehol. Körülnéztek az utcában, udvaron is, végül 1 óra után előjöttem. Ennek nem lett következménye.

23/N

Elbújós nekem is volt.10 év körüli lehettem.Elbújtam a tyúkólban :D

Nagymamám hamarosan jött keresni, mert nem talált sehol, be is nézet, de nem látott meg.Hallottam ahogy kiabálja a nevem, keres.Aztán nagyon hosszú ideig csend...Végül eluntam magam, előbújtam, akkor meg én nem találtam őt.Kerestem..Nincs sehol.Aztán anyám is hazajött a munkából, mami még mindig sehol.Aztán egyszer csak hulla fáradtan besétált a kapun.Kiderült, hogy végigjárta az egész tanyavilágot, kérdezgetni a szomszédokat, nem-e láttak.Aztán már azt hite, elutaztam a városba, anyám után.Olyan lebaszást kaptam, hogy ihaj!

Másik:6 év körüli lehettem, szintén nyár volt.Volt egy fekete kutyánk és én sokszor hallottam, hogy nyáron nem jó feketében lenni.Megsajnáltam a kutyát, ott állt az udvaron egy vödör mész, meszelővel.Fogtam és szépen lefestettem a kutyát.Az egyik oldala szépen sikerült, de mire a másik oldalára átmentem, elunta magát és otthagyott.

Anyám kishíján szívbajt kapott mikor hazajött és meglátta a felemás színben pompázó kutyát.Nem értette meg, hogy én csak azt akartam, ne legyen melege.

16:47

Remélem, hogy csak egy trollkodó tinifiú vagy :(

Megöltél egy kisállatot, és itt dicsekszel vele? Hú, de jópofa sztori! :( :(

Én rossz gyerek voltam így van sok. Az első falun laktunk így volt dinnye kunyerálás amikor nem adtak bemásztunk, szalmabálákon ugrálás majd szétdúrtuk a gazda villávak kergetett, jó nagy fűcsomót kötöttünk a bicaj után majd a földúton poroltunk ekkor egy idős néni kiabált, a szomszéd sóderjába próbáltunk ugratni majd amikor jól nekirugaszkodtam akkor az első kerék beragadt és fejre estem és szétszakadt a ruhám. Ezután anyától kaptam ki. Akkor beköltöztünk a városba iskolában játszottunk és amikor egy srác kinyitottam az ablakot ő nekirohant és kitörte. Osztályfőnöki lett, egy srácot bezártunk a wcre és a kilincs megadta magát és a tmk-s engedte ki- volt verekddés is amikor szegény osztálytársamat úgy összevertem ,hogy tiszta monokli volt. Volt olyan is ,hogy egy babzsák kirepűlt a z. Emeleti ablakon a párkányra majd amikor ablakból kilógva visszaszereztük akkor az igazgató hdlyettes meglátott és kaptunk egy figyelmeztetést. 8. Ban egy gyalogos vasúti hídról tojást dobáltunk majd a mozdonyvezető ránk hívta a rendőrséget akik 2 oldalról jöttek és bevittek a suliba kihallgatásra. Ennek igazgatói lett majd le kellett mosni pár mozdonyt és vasúti kocsit. Ekkor keálltam:)

22évesen a munkahelyen szórakoztunk és egy pár kilós vasdarabbal munkatársam helyett az ablakot törtem ki.. A főnök annyit mondott ,hogy hülyék vagyunk nevetett majd mondta ,hogy vágassak a szomszédba 1 db üveget. 1 perc séta volt és ingyen kivágták:)

Egyelőre ennyi jutott eszembe ,remélem nem baj a sok hiba, mobilról írok.

Nekem majdnem szándékos gyújtogatás lett belőle mikor a petárda szezonban még a zokninkba is tettünk mert a zsebbe nem fért, egésznapokat eldurrogtattunk és délután beleejtettem egyet a kukába pont akkor mikor a kő még égett, és ilyenkor fokozottan tűzveszélyes, a nem tudom hány száz literes konténer kigyulladt 13 évesen még akkoriban nem volt divat a telefon, fogtuk magunkat és elmentünk rácsuktuk a tetőt hogy ne legyen belőle baj, mert sejtettük hogy a forróságon és kormosságon nem lesz nagyobb baj

De a tanári kar valahogy rájött pedig karácsonyi szünetben volt :D csak azért nem rúgtak ki mert nagyi volt a konyhafőnök :D

21/F

Általános iskolában volt egy jó barátom, felmentem hozzá játszani suli után. Olyan másodikos formák lehettünk, már egyedül járhattam haza. Elment az idő, jól éreztük magunkat, nem is foglalkoztam semmivel. Este 7 körül már az anyukája megkérdezte, hogy nem hiányolhatnak-e engem még otthon, mire az volt a válaszom, hogy áá nem hiszem és játszottunk tovább (gondolom nagyon örült nekem az ő családjuk is :D). Aztán este 9 körül haza másztam nagy boldogan, hogy milyen jól telt a délután, felcsengettem, hogy engedjenek be, erre apu üvöltött le nekem a 4.-ről, hogy "akkor most menj és keresd meg anyádat". Nem is értettem, minek kéne nekem őt keresni vagy mi!? Elindultam értetlenkedve az utcán és már jött velem szembe anyu sírva, kaptam egy anyai tockost és a negyedik emeletig azt hallgattam, hogy ilyet nem szabad csinálni és mennyire megijedt, hogy valami bajom történt és már 1 órája a lakótelepet járva keres és ne merészeljem ezt mégegyszer megtenni, hol a frászban voltam, stb stb.

Régen kosárlabdáztam, aminek a hobbi edzéseit imádtam, az egyesületiket viszont ki nem állhattam. Szintén alsós általános iskolás voltam. Sokszor hazudtam azt az edzőnek, hogy ilyen vagy olyan családi dolgok miatt nem tudok edzésre menni. Akkoriban anyuék méhészkedtek, minden ismerős tőlünk szerezte be a mézet. Egyik este felcsöngetett az edző, hogy jött a beígért mézért, de mondta hogy engedjem már be, fel akar jönni. Hát én addig beültem a klotyóba, mondom ott biztonságban leszek még is tudok hallgatózni. Végig hallgattam, ahogy minden kis hazugságomat sorolja az edző anyunak és hogy ez így nem jó, mert alig járok kosarazni. Persze anyu is pipa volt, mert ő meg fizette az egyesületi tagság díjat. Vagy egy órát ott ültem és ha 10-szer nem izzadtam meg ez idő alatt, akkor egyszer sem. Amikor elment az edző, anyu dühöngve ment végig a lakáson, hogy hol vagyok, amikor látta, hogy a wc-ről jövök ki, akkor elmondta, hogy örül hogy legalább mindent hallottam, kb kergetőztünk a lakásban, mert nem akartam hogy lekeverjen egyet, ugyanakkor közben már hullottak a könnyeim, mert tudtam, hogy nagy bajban vagyok. Végül megnyugodott anyu is, én is. Ahogy látta, hogy sírtam, megkérdezte miért csináltam ezt, miért nem mondtam, hogy nem szeretek járni, mire volt ez jó... Megbeszéltük, még kicsit erőltettem a sportot, aztán végleg ott hagytam és azóta sem bántam meg.

A harmadik szintén a hazugságok miatt jött. Elkéredzkedtünk haza az osztályfőnökünktől egy barátnőmmel 1-2 órával előbb (szintén alsóban még) valami hülye ürüggyel, aztán voltunk olyan hülyék, hogy az önfeledt délutáni játék során visszamentünk a suli folyosójára ping-pongozni. A tanár meglátott minket és alapos fejmosást kaptunk, hogy hazudni nem szép dolog és ezt nem ússzuk meg ennyivel. Végül nem lett következménye, azt hiszem talán anyuék sem tudták meg sosem.

Baromira megbízható gyerek voltam azt hiszem... :D Mindenesetre az, hogy a hazugságaim sosem vezettek sehova és kivétel nélkül MINDIG lebuktam oda vezettek, hogy most felnőtt fejjel már képtelen vagyok bármiben is hazudni, mert félek a következményektől. Inkább vagyok őszinte és akkor nyugodtan alszok.

Bár ez nem a saját csínyem, hanem keresztanyám csinálta anno, de haláli!

Volt egy srác, aki imponálni akart neki és folyton azzal dicsekedett, hogy ő semmitől sem fél.Keresztanyámnak kezdette elege lenni a dicsekvésből és gondolta, próbára teszi.

Tudta, mikor, merre jár haza a srác melóból éjszaka.Volt azon az úton egy körgát, kis nádassal meg magasabb buckákkal, ami mögött el lehet bújnni.

Keresztanyám kifaragott egy halloween tököt, egy seprűnyélre esősítette, mécsest rakott bele, és az egészet lefedte egy lepedővel.Ezzel bújt el a buckák mögé.Mikor látta, hogy közeledik asrác biciklin, akkor hangos huhogások kíséretében fel-le emelgette a saját kezűleg készített "szellemet".Szegény srác, maximális sebességgel száguldott tovább, kb 3-szor esett le hazáig a bicikliről.

Másnap már arról beszélt a környék, hogy szegény fiú megbolondult, mert mióta hazaárt, remeg, láza van és szellemekről beszél.

Később keresztanyám megbánta adolgot és elárulta neki, hogy ő ijesztette meg.A srác ezután nagyívben elkerülte kerssztanyámnak még az utcáját is.