Miért van ez a sok nemtörődömség? Ki érti?

gondoltam hogy fognak majd írni azok, akik szerint úgy kell nevelni a gyereket, hogy rá ne szólj, mert lelki sérülést szenved meg majd szegényre ráerőlteted a te egyéniséged és akkor milyen rossz lesz neki. hát, így is rossz lesz nekik. az én anyámék 12évesen mentek ki segíteni a kertbe, csinálták a házimunkát, és egymás levetett ruháit hordták. és tudod mit tanultak? tisztességet. hogy az, amit ők kapnak, az munkából van, mindenért meg kell dolgozni, amim van azt megbecsülöm. a 4 testvér közül mind tanult, önálló ember, családdal, jó anyagi háttérrel. és egyik se lelki sérült. dolgoztak az egyetem alatt, a maguk erejéből tanultak és jutottak is valahova. én ugyan már nem dolgoztam a kertben, de igenis a kötelesség volt az első, iskola, segíteni otthon és a nagymamáknak. nem kaptam meg mindent csak mert hisztiztem, nem mehetettem 14évesen diszkóba stb. de bizony tanultam tisztességet. most 19 vagyok, nincsenek lelki sérüléseim, az orvosi egyetemre járok, mert én így szeretnék, saját egyéniségemből. a párommal élek, aki egyetem mellett dolgozik, és bár engem támogatnak a szüleim, őt nem, mert nincs miből, hát megteremti magának a megélhetésre valót. mellette nagyon sokat gondoskodunk a testvéremről.

aztán mikor kimegyek az utcára...ostoba tinik minősíthetetlen beszéddel(és a szüleikről is így beszélnek, kedves liberális szülők), köpködve, cigivel, a legmárkásabb cuccokban...ostoba majom mind, aki csak a többieket követi, halvány lila gőze sincs az egyéniségről. a családban is van ilyen, élősködik a szülein, dolgozni büdös, tanulni szintén...hogy mi lesz belőlük? egy nagy senki, aki majd egyszer rádöbben hogy valamiért meg is kell dolgozni, de akkor már nagyon késő lesz. de hajrá mindenkinek, hajrá a nevelési elveknek.

Azért van ez a sok nemtörődömség, mert az értelmesebb, intelligensebb szülők többsége is elvesztette az értékekbe vetett hitét. Nem tud megfelelő mintát, példát mutatni, mert ő maga se találja a helyét ebben a szétesett világban, így bármit mond, gyakran csak prédikációnak tűnik. Azt mondom a gyerekeimnek, "tanulj fiam, mert így lesz esélyed". És ez helyett mit lát? A diplomás, több nyelvet beszélő munkanélküli, vagy utcát söpör, árufeltöltő, de a sógor, koma, jóbarát az érvényesül, ha tanult, ha nem. És azt is látják, mert a gyerekek nem mind ostobák, hogy ebben a világban az értékes embereket elnyomják, eltapossák, az ügyeskedők, primitív törtetők pedig érvényesülnek. Nehéz így, ebben a környezetben értékeket átadni, közben pedig "életrevalónak" nevelni a gyerekeinket, amikor mi magunk sem tudjuk alátámasztani észérvekkel azt, hogy ebben a világban érdemes jónak lenni.

Én még mindig ugyanaz a becsületes, megbízható, korrekt, (diplomás) ember vagyok, mint eddig, még sincs munka számomra és nem csak nekem, a környezetemben lévő sok-sok okos, értelmes ismerősömnek se. Ilyen helyzetben hogyan magyarázzam meg a gyerekeimnek hitelesen, hogy érdemes tanulni? Mindent megteszek, hogy megértsék a gyerekeim, a tanulással legalább az esélyét teremtsék meg, hogy jobb legyen a soruk 5-10 év múlva, ennek ellenére az egyik gyerekemnek sokkal inkább vonzó a tiltásom ellenére, amitől gyors meggazdagodást, könnyű életet remél. Nem zavarja a törvénytelenség, gátlástalanság sem. Ezt látja, ha bekapcsoljuk a TV-t, a rádiót, ha rámegy az internetre és én hiába állok itt előtte a becsületemmel, tisztességemmel, példamutatásommal, ha ezzel együtt "sikertelen" vagyok. nem felmentést keresek, ha esetleg a nevelési hiányosságaim miatt történnek dolgok, de én is nyitott szemmel járok és sok mindent látok, de ez még csak a jéghegy csúcsa. A tömeg még inkább kiszolgáltatott ebben az értékvesztett társadalomban és még csak olyan kapaszkodót, iránymutatást sem talál, mint régen a vallás, vagy a családi értékek, a társadalmi összefogás. Ha mi szülők, felnőttek nem tudunk valós értékeket felmutatni, akkor hiába papolunk, tiltunk, "nevelünk", hiteltelenekké válunk a fiatalok szemében.