Miért él ennyire a régi világban anyám? Ki érti ezt?!

Az én esküvőm 33 éves koromban volt, amikor anyukámékhoz mentünk előtte látogatóba, külön szobában aludtunk a párommal. Mindezt úgy, hogy egy másik városban már együtt éltünk. Ők elfogadták, hogy a saját lakásomban úgy élek, ahogy akarok, én meg elfogadtam, hogy olyanok, amilyenek, és nem tudnak kibújni a bőrükből.

Igazából azt gondolom, hogy ha azt akarod, hogy elfogadjanak téged, neked is el kell fogadni másokat.

Röviden ennyi.

szia!

Sztem is anyukádnak van igaza.én 16 évesen vesztettem el a szüzességemet,ugy érzem igy visszagondolva,h felesleges volt.

meg a többi fiú is akikkel összejöttem.még fiatal vagy ráérsz egyébként.A párkapcsid nem megy a tanulás rovására,nem ez miatt haragszik inkább?

örülj neki h foglalkozik veled,másnak meg az a baja h lesz.rják a szülei.

Szerintem itt az is benne van a pakliban, hogy nem mindenki szereti, ha reggel egy kvázi idegen is ott téblábol a lakásban.

Meg sok fiatal azt csinálja, hogy amikor elkezdenek néha együtt aludni, rövid határidőn belül ez már állandósul, egyetlen éjszakát nem képesek külön eltölteni. Szerintem ez nem egészséges dolog ilyen fiatalon, nem kell még házaspárt játszani.

Nekem is csak 19 évesen engedték meg először, hogy ott aludjon a barátom. Én 17-18 évesen aludhattam először náluk, azt jobban megengedte, de nem akart idegent éjjel a házba. Nálatok nem az van? Mert oké, hogy neked a pasid és szereted, de anyukádnak akkoris egy idegen, nem családtag.

Igaz, lehetne lazább anyukád, de vannak nála sokkal rosszabbak is. Csak kibirod valahogy. Ha nagyon zavar jövőre elköltözhetsz, de szerintem játsz még pár évet az ő szabályaik szerint, aztán annyit alszol majd együtt a pasiddal, mikor együtt laktok majd, hogy meg is unod:)

( mit nem adnék, ha csak egy estét egyedül aludhatnék a régi szobámban, a szülői házban, horkolás, takarólehúzás, ágyról lenyomás, forgolódás, mocorgás nélkül)

Mi is így nevelődtünk, nincs együtt alvás, stb... Persze a nagy esemény már megvolt, tudták is, az miatt is morogtak. Mindig attól féltek, hogy baba lesz, vagy szétmegyünk, és akkor ki mit fog szólni. A barátom 5 év járás után (akkor volt 21 éves) azt mondta, hogy elég... megkérte a kezem, és oltár elé vitt. Összeadtuk, amink van, és összeköltöztünk albérletbe. Tudod, milyen volt így először, annyi év után végre együtt aludni. Bőgtem a meghatottságtól, hogy este lefekszem mellé, és ez szabályos és helyes :)

A szülők is megnyugodtak, mi meg boldogak voltunk. A baba is időben jött, mert még kijártam a sulit, és dolgoztam utána, csak utána álltunk neki babát "gyártani".

-A férjem mindig azt mondja, mikor megkérdezik, miért vett el fiatalon: Ha egyszer szerelmesek vagyunk, akkor mire várjunk? Nekünk jó döntésnek bizonyult.