Nektek se volt könnyű a szülői házból "kirepülni "?

Én most fogok elvileg elköltözni, megyek egyetemre az ország másik végére. Borzasztóan megvisel, nem tudom, hogy fogom bírni a húgom, meg anya nélkül, pedig a barátommal fogunk összeköltözni, tehát még az sem lehet gond, hogy egyedül leszek.

Régen alig vártam, hogy kirepüljek, most meg még várnék 1-2évet:) 18L

Szia!

Én már egy éve egyetemista vagyok, előtte pedig 5 évig voltam kolis a gimi miatt, szóval mostanra már eléggé megedződtem. Voltak az elején nehéz pillanatok... nem tagadom. De idővel meg lehet szokni hogy nincsenek melletted. Pláne ha az ember talál jó barátokat és ha még a szerelem is összejön. Ha van valakid akkor sokkal könnyebb. Eleinte nagyon nehezen viselték náálam az otthoniak hogy elkerültem, meg hogy nem is megyek haza mert itt a párom. De idővel belátják majd hogy ez így van rendjén.És persze közben te is. Szóval igen, mindenkinek nehéz kirepülni, nem egy egyszerű menet. Kinek azért kinek azért.

Szia!

Én is elég nehezen költöztem el. Párommal költöztem össze 15 km-re messzebbre, de az első éjszaka után otthon kellett aludnom, mert szinte semmit nem aludtam itthon. Kb 2-3 hónapig hol itt hol ott aludtunk mire nagy nehezen megszoktam itthon, pedig kocsival kb negyed óra alatt oda lehet érni. Ez volt 2 éve és pár hónapja. Viszont most már elég jól megszoktam itthon, hogy otthon nem tudok normálisan aludni. :)

24/L

Nekem könnyű volt, pedig 14 évesen költöztem el. Élveztem a szabadságot, hogy döntéseket hozhatok, előtte anyukám még azt is megszabta, milyen ruhákat vehetek.

Már tíz éve külön élek, egyszer volt, hogy úgy tűnt, nem tudom megoldani az életem és haza kell költöznöm. Egy hetet töltöttem a szüleimnél és borzasztó volt. Jobb külön :)

Nekem nehéz volt, megszoktam 25 év alatt. Most is minden héten hazalátogatok barátommal, de egyre nehezebb ez, édesanyám, mióta nem lakom otthon, úgy kezel, mintha ötéves lennék. Mikor otthon laktam, azért néha tízévesnek is tartott. :)

De ha továbbra is minden látogatáskor előhozakodik azzal, hogy nagyon vigyázzunk, mert nem vagyunk felkészülve egy gyerekre, esküvőre, és mindig gondoljak arra, hogy időben befejezzem a tanulmányaimat, és utána úgysem lesz munkám, mert minek választottam ezt a pályát, és a barátom egy ingyenélő naplopó, akinek semmiféle jövője nincs, sokkal könnyebb lesz külföldre költözni, mint egy kerülettel arrébb.