Miért engem tesz felelőssé minden bajért?
A párommal most várjuk az első babánkat,de sajnos nem túl nagy boldogságban telik ez az idő.
Neki sok munkahelyi gondja van (rengeteget dolgozik és elég stresszes amit csinál),ami miatt állandóan tiszta ideg.Nagyon sajnálom emiatt,de borzasztóan fáj,hogy állandóan rajtam vezeti le a feszültséget.Én otthonról dolgozom,kötetlen munkaidőben,aminek nagyon örülök,mert így sok időm jut majd a kicsire.
Mindent megcsinálok itthon,mire a párom hazajön asztalon a vacsora,hajnalban mikor kel,mindig előtte kelek,megfőzöm a kávét,reggelit csinálok,elcsomagolom az ebédjét,teljes mértékben kiszolgálom,igyekszem könnyíteni valamit a helyzetén.
Ennek ellenére úgy csinál,mintha én tehetnék arról,hogy neki problémái vannak a munka miatt és hogy állandóan fáradt.
Ma pl. felkelt, én elétettem a kávét és nekiálltam összecsomagolni az ebédjét,meg gyümölcsöt,amit tegnap vettem neki,erre elkezdett velem üvöltözni,hogy feküdjek csak vissza,neki is van keze,majd ő kiszolgálja magát.Utána látványosan elkezdte bedobálni a ruháit egy bőröndbe és közölte,hogy ő nem jön haza,hanem egy barátjánál fog lakni hétfőtől péntekig,aki közelebb lakik a munkahelyéhez,mert akkor többet tud pihenni.Hozzátette,hogy amúgy ő miattam nem tudja magát kipihenni,mert most éjjel is felkeltem egyszer pisilni,és ő erre felébredt,utána pedig nem tudott visszaaludni.
Ez valóban igaz,de már mondtam neki többször,hogy menjünk el orvoshoz,mert nem normális dolog,ha valaki nem tud éjszakánként 2-3-4 óránál többet aludni,és biztos tudnának neki segíteni,ha elmenne egy kivizsgálásra.Sajnos nem megy,mert szerinte én vagyok az oka,hogy ő nem tud pihenni,és nem valami lelki vagy fizikai betegség.
Felajánlottam,hogy alszom a nappaliban a kanapén,mert akkor nem zavarom azzal,hogy esetleg mocorgok vagy többször kimegyek wc-re,de azt mondta,hogy akkor ő nem jön haza,mert minek...
Egyszerűen semmi nem jó neki.
Most felhívott és megemlítette ,hogy lenne egy munkalehetőség,ami közelebb lenne,és többet tudna pihenni.Mondtam neki,hogy gondolja át és ha úgy érzi,hogy ez jobb lenne,akkor én természetesen támogatom a váltást,mert én is azt szeretném,ha a lehetőségek közül a legjobbat választaná.
Nem tudom,hogy ezzel mi rosszat mondtam,de elkezdett velem ordítani,hogy ő nagyon sajnálja,hogy neki nincs egyetemi diplomája,mint nekem,mindezt cinikus hangnemben.
Én tényleg borzasztóan sajnálom,amiért ilyen helyzetben van,de nem én tehetek arról,hogy ilyen munkát kell végeznie,és igyekszem mindent megtenni,amivel csak egy kicsit is könnyebbé tehetem számára a mindennapokat,de egyszerűen észre sem veszi,és mindenért engem okol.
Néha úgy érzem,hogy már nem bírom tovább,mert minden áldott nap legalább 5-6 alkalommal bánt meg annyira,hogy sírok miatta.
Nem tudom mit tehetnék...
Nagyon sajnálom,ha zavaros lett,amit írtam,de nagyon ki vagyok borulva,és nem biztos,hogy sikerült értelmesen megfogalmaznom...
25/L
Teljesen egyetértek a többi hozzászólóval. Kisebbrendűségi érzése van a párodnak és megpróbál "lehúzni" magához. Ne hagyd magad!
Nekem is volt egy ilyen barátom, akinek ez volt a kedvenc mondása: "Lehet, hogy iskolázottabb vagy, de intelligensebb nem!" Körülbelül ez volt az a pont, amikor már sírva röhögtem a helyzeten. Másnap az összecsomagolt cuccaimon ülve vártam, hogy hazaérjen. Mert egy intelligens ember elköszön a másiktól, ha ott is hagy csapot-papot. ;)6 évembe tellett, mire kihevertem azt a rengeteg beszólást, hisztit, megalázást.
És neked ott van még a baba is, akire gondolnod kell. Ha meg tudsz állni a saját lábadon, akkor menj. Mert ez csak rosszabb lesz...
Sok sikert és egészséget a babóhoz!
Én sz@r körülmények közt nőttem fel, és nem az anyagi része volt a legrosszabb. Közel harminc éves, 100 kilós férfi vagyok, de még mindig görcsöl a gyomrom, ha eszembe jutnak a régi dolgok. Egy gyerek nem tudja, hogy apa csak hisztizik, mert utálja a munkáját. Neki ez nem simán csak rossz, vagy lehangoló, hanem tömény terror.
Örültem volna, ha csonka családban nőhetek fel. Hagy el, mert egy barom.
Még mielőtt elindulnál, beszélgessetek egy utolsót. Érdekes nő vagy, külföldön születtél, de magyar ajkú vagy stb. Ez tök jó. :)
Na de vissza a témára. Egy utolsó beszélgetés, mert még is csak a közös gyereketeket hordod. Ha semmi, akkor viszont tipli, mert később akár verés is lehet.
amíg csak a kérdést irtad ki,azt mondtam,hogy pszihológus,munkahelyváltás.
Azt hittem,csak pillanatnyi depresszió,nagy rajta a teher,stb,egy jobb meló és egy szakember megoldja.
De olvasva a többit...ő ilyen,nem fog változni csak rossz irányba.
azt hitte,hogy terhes leszl ,nem lesz pénzed,kiszolgáltatott leszl,ő lesz akinek majd kunycsorogsz,ő lesz a családfenntartó,stb.És ezzel valamelyest igazolná saját magát,hogy márpedig ő férfi.
Közben meg csak egy elcseszett komplexusos idióta,aki uralkodni akar a másikon.
Menekülj,pakolj,védd a kislányotok.
Ugye nem akarod,hogy ilyen férfit szedjen majd össze ha nagy lesz?
Akkor magadnak se akarj ilyen pasit.
Értelmes nőnek tűnsz egyértelműen.
Fogsz találni olyan férfit (nem hisztis gyereket),aki hozzád való,és aki rendes apja lesz a kislányodnak.
Jaj, kicsim, nagy baj van a pároddal. Te nem vagy hibás. Vele van a baj. Segítségre van szüksége. Nem tudnék így mellette maradni, elmennék tanácsadóhoz vagy valakihez, akiben megbízom, hogy segítsen ezt végigcsinálni. Nem arra gondolok, hogy örökre hagyd el, csak hogy kapjon egy olyan (jól értsd) pofont, amitől összeszedi magát, mert ez csak rosszabb lesz.
Van ötleted, ki segíthetne? Lelkigondozó, pszichológus, barátnő, valaki?
38/N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!