Miért engem tesz felelőssé minden bajért?
A párommal most várjuk az első babánkat,de sajnos nem túl nagy boldogságban telik ez az idő.
Neki sok munkahelyi gondja van (rengeteget dolgozik és elég stresszes amit csinál),ami miatt állandóan tiszta ideg.Nagyon sajnálom emiatt,de borzasztóan fáj,hogy állandóan rajtam vezeti le a feszültséget.Én otthonról dolgozom,kötetlen munkaidőben,aminek nagyon örülök,mert így sok időm jut majd a kicsire.
Mindent megcsinálok itthon,mire a párom hazajön asztalon a vacsora,hajnalban mikor kel,mindig előtte kelek,megfőzöm a kávét,reggelit csinálok,elcsomagolom az ebédjét,teljes mértékben kiszolgálom,igyekszem könnyíteni valamit a helyzetén.
Ennek ellenére úgy csinál,mintha én tehetnék arról,hogy neki problémái vannak a munka miatt és hogy állandóan fáradt.
Ma pl. felkelt, én elétettem a kávét és nekiálltam összecsomagolni az ebédjét,meg gyümölcsöt,amit tegnap vettem neki,erre elkezdett velem üvöltözni,hogy feküdjek csak vissza,neki is van keze,majd ő kiszolgálja magát.Utána látványosan elkezdte bedobálni a ruháit egy bőröndbe és közölte,hogy ő nem jön haza,hanem egy barátjánál fog lakni hétfőtől péntekig,aki közelebb lakik a munkahelyéhez,mert akkor többet tud pihenni.Hozzátette,hogy amúgy ő miattam nem tudja magát kipihenni,mert most éjjel is felkeltem egyszer pisilni,és ő erre felébredt,utána pedig nem tudott visszaaludni.
Ez valóban igaz,de már mondtam neki többször,hogy menjünk el orvoshoz,mert nem normális dolog,ha valaki nem tud éjszakánként 2-3-4 óránál többet aludni,és biztos tudnának neki segíteni,ha elmenne egy kivizsgálásra.Sajnos nem megy,mert szerinte én vagyok az oka,hogy ő nem tud pihenni,és nem valami lelki vagy fizikai betegség.
Felajánlottam,hogy alszom a nappaliban a kanapén,mert akkor nem zavarom azzal,hogy esetleg mocorgok vagy többször kimegyek wc-re,de azt mondta,hogy akkor ő nem jön haza,mert minek...
Egyszerűen semmi nem jó neki.
Most felhívott és megemlítette ,hogy lenne egy munkalehetőség,ami közelebb lenne,és többet tudna pihenni.Mondtam neki,hogy gondolja át és ha úgy érzi,hogy ez jobb lenne,akkor én természetesen támogatom a váltást,mert én is azt szeretném,ha a lehetőségek közül a legjobbat választaná.
Nem tudom,hogy ezzel mi rosszat mondtam,de elkezdett velem ordítani,hogy ő nagyon sajnálja,hogy neki nincs egyetemi diplomája,mint nekem,mindezt cinikus hangnemben.
Én tényleg borzasztóan sajnálom,amiért ilyen helyzetben van,de nem én tehetek arról,hogy ilyen munkát kell végeznie,és igyekszem mindent megtenni,amivel csak egy kicsit is könnyebbé tehetem számára a mindennapokat,de egyszerűen észre sem veszi,és mindenért engem okol.
Néha úgy érzem,hogy már nem bírom tovább,mert minden áldott nap legalább 5-6 alkalommal bánt meg annyira,hogy sírok miatta.
Nem tudom mit tehetnék...
Nagyon sajnálom,ha zavaros lett,amit írtam,de nagyon ki vagyok borulva,és nem biztos,hogy sikerült értelmesen megfogalmaznom...
25/L
Egyébként én is egyre jobban gondolkodom a szakításon,mert nem akarom,hogy a kislányom is sérüljön,amiért állandóan ezt a cirkuszt kell látnia.
Nem tudom,hogy milyen olyan családban felnőni,ahol állandóak a veszekedések és a lelki terror,mert szerencsére rendezett körülmények között éltünk otthon,de nem hinném,hogy ez túlságosan jó hatással lenne arra a pici gyerekre,ennél még talán az is jobb,ha egyedül nevelem.
Tulajdonképpen ha arról van szó,megállok a magam lábán is,nem vagyok ráutalva,mert van önálló jövedelmem,el tudom tartani saját magamat és a kisbabámat...Lehet,hogy tényleg ez lenne a legjobb megoldás.
válasza:gondolj a babára,és ha nem tetszik neki,hogy éjjel pisilned kell,zavard ki a kanapéra őt,ha akar,menjen a haverjához,tedd elé a nagyobb bőröndöt.
Reggel aludj nyugodtan,nagyfiú,lefőzi magának a kávét,előszedi a reggelit ha éhes.
válasza: válasza: válasza:Én is hallgattam ilyet egy ideig, aztán megelégeltem. Most egy FÉRFIVEL élek, és nem egy síró kislánnyal.
Menjen a fenébe, amiért a leírtak alapján így bánik veled. Pláne hogy állapotos kismama vagy, és ennek ellenére mennyi mindent megcsinálsz, és egy szóval sem értékeli...
Bunkó.
Köszönöm a válaszokat,igazatok van.
Ez mondjuk az ő lakása (már akkor itt lakott,mikor megismerkedtünk,előtte kb. 2 évvel vette),csak mikor összejöttünk,akkor én még egyetemista voltam,és így volt kézenfekvő,hogy én költöztem hozzá,mert én addig albérletben laktam,aztán végül maradtunk,mert kényelmesen elfértünk itt,meg igazából pont ideális volt minden szempontból.Mivel nem vagyunk házasok,így nekem jogilag semmi közöm ehhez a lakáshoz,meg amúgy sem akarnám "lenyúlni" azt,amit ő vett.
De ez a része nem aggaszt túlzottan,mert kezdésnek mehetek albérletbe is,biztos találok olyat,ami megfelelő nekem és a kicsinek,utána meg ráérek még lakást venni.
Amúgy szerintem egy kicsit ez is a baja,hogy tisztában van vele,hogy semmilyen szempontból nem vagyok ráutalva.Amikor megismerkedtünk,akkor kezdtem az utolsó évemet az egyetemen,és kicsit jobban ki voltam szolgáltatva,mert nem volt igazi jövedelmem,csak az ösztöndíjam,meg egy minimális összeg,amit fordításokkal meg ilyesmikkel kerestem és ugye nála laktam.Hiába nem függtem azért tőle teljesen,mert bármikor visszamehettem volna az albérletbe,amit az ösztöndíjamból meg szülői segítséggel tartottam fent,mégis kicsit jobban nyeregben érezte magát.
Emlékszem,akkoriban ha szóba került,mindig azt mondogatta,hogy szerinte a diploma után legalább egy év lesz,amíg munkát találok,mert nem hiszi,hogy rögtön kapkodni fognak utánam.Aztán szerencsém volt,és ahogy elvégeztem az egyetemet,rá két hónapra már dolgoztam.Nem mondom,hogy nem örült neki,de azért nem volt annyira elragadtatva,így visszagondolva...Meg többször mondta is,hogy őt nem zavarná,ha nem dolgoznék ,hanem otthon lennék a gyerek(ek)kel,ha majd lesz(nek),de ezt sosem akartam,mert nem szerettem volna kiszolgáltatott helyzetbe kerülni.
Aztán ugye ott volt az is,hogy én Olaszországban születtem,és ott is nőttem fel,csak mikor egyetemre mentem,akkor jöttem Magyarországra,mert szerettem volna jobban megismerni a gyökereimet.Hiába beszéltünk otthon magyarul,voltak azért kisebb gondjaim a nyelvvel,mert az iskolában olaszul tanultam illetve nem igazán ismertem ki magam a hivatali dolgokban,nem tudtam milyen ügyben hova kell menni,stb. Ő ezeket tudta,és így azt érezhette,hogy rá vagyok utalva,mert szükségem van a segítségére.Aztán ahogy egyre inkább feltaláltam magam,egyre jobban kiismertem magam minden téren,egyre több barátom lett,és egyre függetlenebb lettem tőle,elkezdte zavarni,és egyre idegbajosabb lett.Már arra is gondoltam,hogy lehet,hogy tényleg van valami kisebbségi komplexusa és csak akkor érzi jól magát egy kapcsolatban,ha valami miatt a másik fölé tud kerekedni...Nem tudom egyszerűen,hogy miért ilyen...
válasza:Kedves Kérdező!
A stílusod alapján egy teljesen normális nő vagy, ne hagyd, hogy egy frusztrált, önsajnálattól csöpögő, elégedetlen alak zsarnokoskodjon feletted és zsaroljon érzelmileg. Ha képes vagy a saját lábadon is megállni, akkor javaslom, hogy tedd is meg, mert szerintem nem ezt érdemled. Nem kell kinyalni a fenekét, ha ilyen minősíthetetlen a viselkedése. Ha nem tud aludni, akkor forduljon orvoshoz, vagy. aludjon ő a kanapén. Jó hogy nem már te fogsz terhesen máshol aludni, vagy nem kimenni pisilni, csak hogy őfelsége fel ne kelljen.
Sem gyerek nélkül, terhesen meg pláne nem kell ezt eltűrnöd. A gyereknek sincs szüksége olyan apára, aki mindenkit hibáztat, magát soha, és hisztizik, mert sokat kell dolgozni. Más is dolgozik, sőt! Örüljön, hogy egyáltalán van még munkája ebben az elcseszett
országban.
Ne idegeskedj, ne sírj, csak a saját és a babád érdekeit tartsd szem előtt!
24/L
válasza:Egyébként hány hónapos terhes vagy? Örül a picinek, tervezett baba volt?
Lehet az is, hogy frusztrált, hogy fog tudni eltartani titeket.
Most vagyok a 6. hónapban.
Örül neki szerintem,vagy legalábbis úgy veszem észre,és igen,tervezett baba volt,sőt,ő volt az ,aki már egy évvel azelőtt,hogy terhes lettem,állandóan mondogatta,hogy nagyon szeretne már gyereket.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!